Akármennyire is igyekszünk nem égetni fölöslegesen a lámpákat, egy-egy villanyt mindig felkapcsolunk, amit nem kéne. Hosszabb az út az energiatakarékos életig, mint gondoltuk volna.

Szeretjük azt hinni, hogy környezettudatosan, energiatakarékosan élünk, de sajnos minduntalan rá kell ébrednünk, hogy megannyi erőfeszítéssel sem tudjuk maradéktalanul megvalósítani ez ügyben azt, amit szeretnénk. Itt van például az energiatakarékosság, azon belül is villanyhasználat kérdése - beszereztük a "spórolós" izzókat, igyekszünk odafigyelni rá, hogy semmi ne égjen fölöslegesen…



…és tessék, mit látunk - ha délelőtt bemegyünk a munkahelyünkön az egyébként természetes fényt rendesen kapó mosdóba, felkapcsoljuk a villanyt, pusztán azért, hogy jelezzük kifelé a kapcsoló állásával: a helyiség foglalt. Odahaza a konyhában a neon néha egész nap megy, a szagelszívó lámpája szintúgy, mert az azért úgy "olyan hangulatos" - és néha bizony az is előfordul, hogy leesik valami a padlószőnyegre, felkapcsoljuk a nagyvillanyt, hogy megtaláljuk, aztán úgy is marad egész nap, pedig egyébként semmi értelme. Nyilvánvalóan igaz persze erre a kérdéskörre is, hogy a szándék a fontos, mert ha nem is sikerül mindig, így is sok energiát megspórolunk a figyelmességünkkel, de azért be kell látni: hosszabb út vezet a tudatos életig, mint gondoltuk volna.