Összes komment megtekintése! (25)

Az utolsó 20 komment:

A legtöbb amiben voltam 480 fős vidéki buli volt, a legkisebb meg 40 fős pesti, aki jól akarta érezni magát az mindkettőben jól érezte, de az egyik igen gáz buliban, tavaly novemberben a szülőknek ismerős zenészek este tízre, a vőfély srác este nyolcra talaj részeg lett... Azt mondta, mikor kint józanodott egy padon -4 fokban félig kigombolt ingben, hatvanezerért ennyi tellett...:) Egy ilyen szétveri az egész lakodalmat... A legszebbekben pedig Erdélyben szoktam résztvenni. Pesten én még normális műsorral előálló vőfélyt nem láttam, szánalmas volt a harminc ezres is és a száz ezerért üvöltöző csizmás-kalapos elmebeteg is....

Szaniszló köszönöm az észrevételt tényleg egy kicsit húzós volna:)Elírtam háromezer lett volna helyesen.

Csokor 3000 ezerért picike kis bokréta fréziából. 3 milla nem sok egy csokorért?

Sziasztok! Mi most készülünk az esküvőre.60 fő lesz és semmi luxus. A ruhámat varatom semmi extra egy egyszerű hosszú ruha ami nem fehér. A párom öltönye a szekrényben tavaly vettük egyszer volt rajta tökéletesen megteszi arra a pár órára.Csokor 3000 ezerért picike kis bokréta fréziából.Esküvőért nem kell fizetnünk a műsort a barátok szervezik ami számunkra titok.Nem lesz limuzin saját autóval libbenünk be a hivatalba,ott randizunk a vendégekkel.Vacsora csárdában lesz ahova a húsokat mi visszük mivel így olcsóbban kijövünk és van rá lehetőség.Zenekar:)egyetlen egy szintetizátoros énekes fiú lesz .Házi süti minden mennyiségben,torta lesz de nem esünk túlzásokba.A buli a lényeg szerintem nem a luxus.Rengeteget lehet spórolni kis utána járással.

Sziasztok! Az én esküvőm 2004-ben 1,5 M volt, 60-an voltunk, az utolsó Forintig megérte az egész. Rendezvényszervező cég bonyolította(helyesebben egyszerűsítette) az egészet, előre tudtunk kalkulálni, nem voltak utólagog átvágós kiadások. Kb 4 óra körül már hazamentünk, de 10-15 fő még bírta tovább, a szervező cég embere aláíratott velünk egy papírt mielőtt elmentünk, hogy az ott maradt vendégek plusz fogyasztása (órabérben számoltás az italfogyasztást) 20 ezer Ft. lesz, egyéb utólagos költség nincs. Szerintem ez így teljesen korrekt volt. Nekünk csak annyi volt a dolgunk, hogy nagyon jól érezzük magunkat a vendégeinkkel együtt.

profi fotos? a legutobbi \'bulin\' az oromszuloket kiveve mindenki szazszor lett fotozva...profi sminkes? hmmm...az ara olyan volt, mint egy arany lakkal lefujt porcelantanyer, a vofely pedig idetlen, es semmit sem intezett, kizarolag szavalt a levesestalak meg a husok elott...a draga, kolcsonzos szalonruha ( mivel az eppen aktualis meretre ugy lett ovatosan osszetakolva, hogy tobbszor hasznalhato legyen) feluton elengedte az osszes fercet es leszakadt...500ezer Ft pluszkiadas ertelmetlenul...egyebkent a legtobb galibat a menyasszony telhetetlensege okozza, es az, hogy mindenkinel okosabbnak es profibbnak erzi magat...egy tobbszaz fos buli komoly szervezest igenyel, nem erdemes rajta \"hazilag\" kiserletezgetni, nem beszelve a stresszrol...dehat a tanulopenzt mindenki maga fizeti meg

Sziasztok! A mi esküvőnk 2007 novemberében volt. Mivel a szülők nem engedték, hogy bizonyos rokonokat „kihagyjunk”, ezért a mindenkit meghívunk-elvet választottuk. Elvégre nekünk kellene jól éreznünk magunkat, azt meg a barátokkal szeretnénk. Nem volt könnyű véghezvinni a dolgokat, de anyukám nagyon támogatott minket, anyóst meg a hagyományos esküvői árakkal el lehetett rettenteni. Virág: férjem kolléganőjének férje virágkötő, 5000 Ft-ból megcsinálta a dobó+menyasszonyi csokrot. Max. még ennyi volt az asztaldísz (november lévén kis cserepes mikulásvirág, amiket vissza is vihettünk utána). Mivel egy fotós ismerősünknek is sokat szokott párom segíteni, ingyen csinálta az esküvői fotózásunkat! Vőfély: régi jóbarát, adtunk neki kb. 20000 Ft-ot, bár nem akart ennyit sem elfogadni. Ruha: férjem megvarratta az öltönyét (szerintem szebb volt, mint én, és erre büszke vagyok ám! ;-), anyukám egy barátnője varrónő), 40ezer. Az én ruhám anyukám egykori menyasszonyi ruhája volt. Nagyon egyszerű, hosszú hófehér, hosszú újjú (ő is novemberben ment férjhez, ráadásul egyébként sem vettem volna ujjatlant, mert az sajnos nagyon nem előnyös), még ő maga hímezte. Amikor ezt az ismerősök megtudták, egész máshogy nézték ezt a ruhadarabot, mint csak egy fehér ruhát. Egyéb virág nem volt, mert mi ilyen gyalogtúrás-bringás-félék vagyunk, és én megmondtam, hogy aznap nem vagyok hajlandó kocsiba ülni. A templomtól gyalog mentünk a lagzi helyszínére (kb. 20-25 perc séta), és a haverok kitalálták, hogy akkor már legyen fáklyás menet. Nem kicsit volt látványos! Lagzi: egy iskola aulája (olcsó+nagy). Az ételt az egyik jónevű, ám nem sok hellyel rendelkező étterem készítette, a suli konyháján tudták a levest melegen tartani, a többit kisütni. Felszolgálást és asztaldíszítést a város vendéglátós szakközepéből néhány diák vállalta (szintén ismeretség révén). Ilyen helyen a díszítést nekünk kellett megoldani, de épp előtte volt valami iskolai rendezvény, így azzal sem volt nagy gond. Egyébként meg ragaszkodtunk a nagy tánctérhez, és az éttermek általában ezt nem tudják biztosítani. Ráadásul mindenféle italt mi vittünk be, nagykerből (a megkezdetlen ládákat pedig visszavették), innen-onnan. Zenekar: őket is ismertük, volt kis kedvezmény (80ezer). Kb. 100 ember vacsorázott, a jóbarátoknak, kollégáknak pedig mondtuk, hogy kb. este 9 után nyitott kapuk, aki akar, bejöhet táncolni-bulizni. Így lettünki kb. 150-en, de pontosan nem is tudom, hányan voltunk. A hangulat mindenesetre hatalmas volt. Süti: nem kellett sok, inkább sósat rendeltünk, mert alkohol mellé az fogy (akárki akármit mond, az édes az csak maradi szokás, sör-bor mellé a sajtosrúd csúszik). A komplett költségek mindennel együtt: 800ezet Ft. (Bár ehhez tényleg az kellett, hogy mindenhol ismertünk valakit…igen-igen, a kapcsolati tőke…) Kicsit hosszú lett, de a bevállalósabbaknak talán tudtam ötletet is adni.

En Irorszgbal elek tobb mint 3 eve es mondhatom itt az eskuvo nem arrol szol hogy mit hogyan es mivel egyunk. Az unnepi vacsora kerul a legkevesebbe. AZ italt a vendegel maguknak fizetik mindenki annyit iszik amennyit a penztarcaja elbir. A vacsora sem olyan menusorbol all mint Otthon van eloetel vmi salata, foetel es egy kis desszert. Ennyi. Viszont a zenesz itt sem olcso 2 ora zeneles 1500-2000 euro. Nem is marad ennel tovabb. De ettol fuggetlenul nagyon jol ereztuk magunkat.

Sose ertettem minek kell egy eskuvore 150 embert meghivni, ha bulizni akarok bulit szervezek nem eskuvot!!!! A mienk nagyon jo volt megcsinalva, igaz sem eskuvo szervezo nem volt csak az hogy mi a hazasulandok mit akarunk, es gyonyorure sikeredett. Nem nyari hanem teli eskuvo volt, a szuleinken kivul nem hivtunk meg senkit igy nagyon bensosegesre sikeredett, amilyennek akartuk!:))) Mind a kettonk ruhajat terveztettuk varrattuk szinte ez volt az eskuvoben a legdragabb, a vacsi egy nagyon jo etteremben volt ahol annak ellenere, hogy alig voltunk a legalabb szazfos eskuvohoz kepest, ugy bantak velunk mint vip vendegekkel es ez Bp-n volt. Erdekes hogy a karacsony elotti diszkivilagitas, az eppen akkor lassan hullo hopelyhek csak emeltek az egesz hangulatat es meg penzunkbe sem kerult. Anyukam azota is emlegeti hogy mennyire gyonyorure sikeredett, nem is gondolta volna hogy eskuvot igy is lehet szervezni, tartani!:::)))

B@sszaMegrájen,gratulálok a nevedhez!

Na mondjuk az tényleg elgondolkoztató, hogy a cikkben az a háromszáz fő mind \"nagyon közeli nagyon jó\" barát? :/ Én inkább arra szavazok, hogy azt a 80 valóban közeli barátot, rokont igenis jól megvendégeljem. :) A sértődések meg nem érdekelnek, nem fogok valakit csak azért meghívni, mert valakinek a valakije, de tíz éve a színét sem láttam.

El kell kerülni az e betűs szót, mert akkor érdekes módon minden drágább lesz. Esküvői helyett célszerű az alkalmi szót használni - mondták ezt olyanok, akik már házasodtak. És lehet is benne valami, mert midenki azzal jön, hogy a nagy napon minden legyen tökéletes, tehát arról akarnak meggyőzni, hogy a drágább jobb is (Mellesleg ez nem feltétlenül van így) , de mégis milyen gonosz vagy, ha nem hiszed el :( Érdemes kifaggatni olyanokat, akik nemrég házasodtak.

Sokat lehet spórolni az esküvőkön, csak tisztában kell lenni az árakkal. pl: dekoráció - lehet kapni olyan dolgokat, amit a barátok nagyon szívesen segítenek feltenni, díszíteni autó kölcsönzés - a rokonságban biztos van olyan autó amit szívesen kölcsön adnak ruha - varratás, vagy vásárlás pl: Ukrajnában nagyon olcsón lehet megvenni étterem - nem kell az elsőt kiválasztani, tudni kell alkudni:) sütemény - szét kell nézni a környező városok cukrászataiban sok helyen kiszállítják és még mindig olcsóbb mint a helyi zenekar - rengeteg esküvői zenekar van 30 eFt-tól 800 eFt-ig virág: az autó díszt utána lehet használni a főasztal díszeként csak így kell kérni extrák: galambröptetés, léggömbfelengedés, jégszobor, csoki-, pezsgőszökőkút.....stb Javaslom az esküvő szervező megkeresését!! DE közöttük is szét kell nézni, mert sokan ingyen hirdetik magukat, de pénzt kérnek a költségvetés tervezésért, az esküvői jelentlétért ...stb. De vannak olyanok is akik tényleg nem kérnek, ezt az elején érdemes tisztázni. Aki szervezővel rendezteti sokkal nyugodtabb lehet, hisz az a dolguk hogy a legjobbat keressék meg!!

Aranyszínű organzából varrtam lányomnak koszorúslány ruhát. Anyagköltség: 5 (!!) ezer ft. Hozzá aranyszínű szandál ugyanennyi. Londa-szalonban frizura (rakás+beszárítás, aranyszínű csillámlakkal) 3000 ft (jattal) (nem nagyvárosban..). Ha valaki nem varr, hanem varrat, akkor is sokkal olcsóbban megússza, mint ha bérel. Már ha nem ragaszkodik a márka=minőséghez tézishez... Mert a minőség nem a márkanévben van... Mondom ezt úgy, hogy éveken át varrtam, néhány megrendelőnk a sokból: Armani, Max Mara, She, Kappa, Benetton, .... meg öltönyök, balettruhák, gyermekjelmezek, stb. Tudom, mi a minőség. És tudom, mi a márkanév, árával együtt.... mazsi: 10 ezer ft/m áron gépi csipkét lehet kapni, hasonló minőséget jóval olcsóbban is be lehet szerezni. A csipkén (a ruhára varrva) nem láccik az árcédulája, csak a mintája és a felvarrás minősége. Utóbbi viszont a készítőtől függ, nem ft/m csipkeártól... A felhasznált anyagok árát csak néhányan ismerik (ara, közeli ismerősök, stb), a násznép nem az árcédulától fog alélni, hanem a komlett látványtól... És ezt bizony mérsékeltebb áron is meg lehet valósítani... No, nem márkás szalonban terveztetve-varratva, mert ott szintén sokat dob a végösszegen a márkanév (felkapottság), a minőségtől függetlenül...Jó anyagot-munkát drágán helyett jó anyagot-munkát olcsóbban (nem azonos az olcsón-kifejezéssel!) híve vagyok... Ehhez keresgélni kell, nem elég bemenni az ismert-felkapott szalonba, de sokat lehet spórolni vele... És nem csak menyasszonyi ruhánál, hanem más varratott ruháknál is (öltöny, kosztüm, blúz, stb).

Muca, igazad van, hitelbe verni magunkat szerintem is szigorúan tilos!! Én is ismerek olyat, aki hitelből ment nászútra Balira= most is nyögik a részleteket, pedig nem tegnap volt... Mi \"csak\" Krétáig jutottunk, erre volt keret :))

Az én ruhám olajzöld volt. Sose szerettem a fehér színt - még a fehérneműim is feketék ( feketenemű ) -, mivel elég fehér bőrű vagyok nem is áll jól a fehér. Ennek ellenére felpróbáltam párat, úgy néztem ki bennük mint egy hulla. Egy bp.-i, körúti szalonban varrattam -nem esküvői ruha szalon -, csináltak hozzá a férjemnek nyakkendőt és zsebkendőt. Drága anyagokból készült - gyűrt taft, organza, hímzett csipke - , viszont egyszerű vonalú, klasszikus szabású, semmi abroncs, gyöngyök, stb. Aki látta mindenki odavolt érte, sokkal különlegesebb volt mint bármilyen fehér ruhaköltemény.

Alapgondolat: \"Életem legboldogabb napja!\". Aki így áll hozzá, az hajlamos túlzásokba esni: létszám, ellátás, ruha, dekoráció, stb. Ha telik rá, oké. Ha nem,. akkor eleve rossz az alaphangulat: \"életem legboldogabb napján \"\"csak\"\" ennyi telik??\" Esetleg túlvállalja magát -költségek tekintetében, amit aztán a vágyott-elképzelt dolgokra költ-, és az esküvő után meg kezdheti törni a fejét, hogy miről mondjon le, hisz ki kell fizetni a kölcsönöket-egyebeket.... oszt alaposan megkoplalja a \"legboldogabb\" napot.... esetleg utólag már keserű szájízzel gondol rá vissza: tán mégis elég lett volna kevesebb is, nem biztos, hogy a \"leg\"-akármilyenebb ruhán-kaján-egyében múlik a házasság milyensége.... A rongyrázás (ill. erre való törekvés...) erősen jelen van Mo.-on. Ha ehhez hozzátesszük a látott-hallott, illetve a saját kútfőből kitalált \"egyediséget\" (mint az adott eseményt emlékezetesé tevő dolgot..), akkor bizony nem kell csodálni, ha erős túlzásokkal találkozhatunk eskűvők terén is, annak bármely részletében. Ismét csak: pénzkérdés. ha van, tegye, ha nincs, mérlegeljen: tényleg megéri erőfeszítéseket tenni, netán erőn felül vállalni magunkat: Ha a válasz igen, ám tegye, aztán élvezze azt, minden (!!!) következményével együtt. Az esetleges negatívakkal együtt is... Mert kevesen gondolnak arra, hogy a legboldogabbnak nevezett nap után is lesznek napok. És tán fontosabb lenne azokra gondolni elsősorban, nem pedig vakulni a rózsaszín félhomálytól......

Bár az esküvő az ifjú pár nagy napja, azért nem csak róluk szól... A hajam is égnek állt a hagyományos lakodalom gondolatától is, de a szülők mindkét oldalon ragaszkodtak hozzá. Utólag azt mondom, hogy megérte. Többek között azért, mert anyukám rövid életének egyik legboldogabb napja volt, és utána nagyon büszke volt rá, hogy \"méltó módon\" adta férjhez a lányát. Spórolni az italon lehet sokat, olyan helyszínt kell keresni, ahol beszerzési áron adják vagy engedik, hogy az ifjú pár vigye italdiszkontból. A ruhán viszont nem érdemes spórolni. Én is próbáltam olyan szalonban mintaruhákat, ahol igény szerint megvarrják és kijön 40 ezerből, de azt azért el kell ismerni, hogy poros nyomába sem ért a \"rendes\" szalonok ruhakölteményeinek. Hiába, az anyagok minősége sokat számít, és a szép anyagok baromi drágák.

Miért van az, hogy a kommentjeim fele nem jelenik meg, főleg ha hosszabban írok? Megpróbálom még egyszer. Három éve volt az esküvőnk. Mivel egyikünk se szereti a lagzis zenét, ezért volt egy vacsora a családnak ( 28 fő ), utána egy buli a barátokkal ( 40 fő ). A ruhámat varrattam egy szalonban, 38ezer ft.-ba került. Kölcsönözni 80ezer alatt semmit nem lehetett. Az összes költség - vacsora, buli ( hidegtálak, italok, házbérlés ), ruhák, cipők, frizura, smink, virág, fényképek, meghívók, stb. - 400ezerből kijöttek, amit mi fizettünk, nem a szülők. Mivel két teljes háztartást költöztettünk össze, ezért mindenünk meg volt ( sőt, mindenből kettő ), így mindenkitől pénzt kaptunk. Összesen 760ezer ft. gyűlt össze, ez 360ezer bevétel. Ezt azért írtam le, mert sokszor hallottam már, hogy azért nem házasodnak, mert sokba kerül a lagzi. Szerintem bőven ki lehet hozni nyereségesre, pláne ha a szülők fizetik a lagzit, ahogy azt szokás. Persze minél több extrát szeretne az ember, annál többe kerül, és minél távolabbi ismerősöket hív meg annál kevesebbet kap tőle.

Ez nekünk most nagyon aktuális. De rá kellett jönnünk, hogy az \"esküvő\" és a \"spórolás\" egymást kizáró fogalmak. Max. többé-kevésbé ésszerű döntéseket lehet hozni. A szolgáltatól meg pofátlanul igyekeznek mindenre - és mindenből lehetőleg a drágábbra - rábeszélni. az meg szerintem nagy tévedés, hogy varratni olcsóbb, mert az ilkyen anyagok is baromi drágák - 1m jobbféle csipke 10ezer felett kezdődik - viszont vannak helyek, ahol 30 ezerből már kész ruhát lehet venni. Szóval elég széles a skála, minőségfüggő is gyakran. Sminkelésnél ha valakinek van gyakorlata, érdemes profi sminkcuccokba beruházni - én is ezt fogom tenni - mert a sminkesre kiadaott pénz akkor végül is ki van dobva az ablakon (hisz ugyanazt én is meg tudom csinálni), de az ecseteket évekig, a sminkszereket is hosszú ideig fogom aztán még használni. Vacsorán, helyszínen, nem érdemes szerintem a \"minél olcsóbb\" elvet követni, mert az határozza meg az egészet. Csak az ár/érték arányra kell figyelni. Dekoráció kis fantáziával, némi segítséggel megoldható olcsó és szépen. A torta pofátlanul drága mindenhol, emellé sok helyen még sz@r is. (Volt szerencsém tizenezrekért olyan tortát kóstolni, amit még a húgom is meg tudna otthon sütni, pedig 15 éves, és nem igazán rajong az ilyen dolgokért :P ) Kiegészítőkön lehet spórolni, ha nem esküvőiruha szalonokban szerzi be őket az ember, hanem pl. a minden bevásárlóközpontban megtalálható bizsuboltokban. :) Cipőt a cipőboltból. :)) Röviden eddig ezek a tapasztalatok.