Két évszázada kísérletezik az orvostudomány a dadogás kezelésével, úgy szervi, mint lelki okokat keresve a probléma hátterében. Ma már tudjuk, hogy organikus, környezeti és pszichés gyökerei egyaránt lehetnek a jelenségnek, de úrrá lenni még mindig nehéz rajta, és főleg felnőttkorban óriási gondot tud okozni - akár teljes elszigetelődéshez is vezethet.

Többségünknek a folyamatos beszéd, a másik emberrel való kommunikáció olyan természetes, mint a levegővétel. De élnek köztünk olyanok is, akik még felnőttként sem növik ki a gyermekkorukban kialakult beszédzavart, és mindennap megküzdenek a szavakkal. Márpedig aki dadog, annak messze nem olyan egyszerű az állásinterjú, az első randevú vagy az ügyintézés, mint azoknak, akik köré nem épít a társadalom falakat előítéletekből.
Négyszer több fiú

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a dadogás a beszéd ritmusának zavara, vagyis az a helyzet, amikor az ember pontosan tudja, miről akar beszélni, de a hangok vagy szavak akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja elmondani. Mindehhez az égvilágon semmi köze nincs a csökkent értelmi képességeknek, vagy az alacsony intelligenciának, ezek az emberek pontosan olyanok, mint jól kommunikáló társaik, csak különböző okok miatt harcban állnak a szavakkal. A 19. században még azt gondolták, a szájüreg hibás anatómiája miatt jön létre a dadogás, ezért egyes eseteket műtéttel próbálták korrigálni, a 20. század pedig leginkább a pszichoanalízis jegyében telt, azaz a dadogás lelki-érzelmi kezelését helyezték előtérbe. Mivel azonban egyes eseteknél kudarcot vallott a terápia, az orvosi kutatások idegi működési zavart feltételeznek a háttérben, amelynek következtében megbomlik a légzés, a hangképzés és a szókiejtés összehangoltsága.



"Ma már tudjuk, hogy a dadogásnak organikus, környezeti és pszichés gyökerei is lehetnek. Tehát egyes esetekben öröklött hajlamról van szó, máskor az átélt traumáktól, félelmektől alakul ki, például attól, hogy valaki nagyon megijed egy kutyától. Előfordul az is, hogy baleset után alakul ki a dadogás, esetleg a közvetlen környezetben domináló családtag miatt nem jut szóhoz a kisgyerek, ezért itt ütközik ki, hogy nem figyeltek rá eléggé. És természetesen nem hagyható figyelmen kívül az egyéni érzékenység sem, aminek köszönhetően egyikünk dadogással reagál a stresszre, másikunk máshogyan" - mondja Juhász-Vedres Edit logopédus. Ő azon kevés szakemberek egyike, aki felnőtt dadogókkal is foglalkozik, és zenével, mozgással, énekkel igyekszik náluk javulást elérni.

Internetes blogokból:

Anna: "Azt mondták, elmúlik majd, de most, a szóbeli érettségim előtt azt sem tudom, mit csináljak."
Zita: "Háromévesen nekiszaladtam anyukámnak, aki épp teát főzött, rám borult a forró víz, attól kezdve minden nappal egyre jobban dadogtam. Huszonkét éves koromig logopédustól pszichiáterekig jártam, de egyikük sem tudott segíteni, akkor elhatároztam, hogy megpróbálom az agykontroll-tanfolyamot, ami meghozta a változást. Azóta tolmácsként és nyelvtanárként dolgozom."
Lajos: "Ha a haverjaimmal beszélek, csak ritkán akadok meg, ügyintézésnél és a tanáraimmal viszont iszonyú a helyzet."
Laci: "Öt-hat évesen dadogtam, mire apám befenyített, lehülyézett, nem igaz, hogy nem tudom kimondani a szavakat, ezért még jobban koncentráltam, és rövid időn belül elmúlt."
Tamara: "16 éves koromig dadogtam, gondolatban mindig előrébb jártam öt-hat mondattal, ezért belegabalyodtam magamba. Lassabban, megfontoltabban kezdtem el gondolkodni és beszélni, ez nagyon sokat segített. Még néha előfordul, de sokkal jobb a helyzet."
Tamás: "Vannak szavak, amelyekről előre tudom, hogy gond lesz velük, ilyen a diák és az euró. Utálok diákbérletet kérni, és akkor leszek nagy gondban, mikor bevezetik az eurót."

Felmérések szerint a dadogás iskoláskor előtti előfordulása mintegy 3-5 százalék, szemben a felnőttkori gyakorisággal, ami csak 0,7-1 százalék. Azt, hogy miért érinti a fiúkat négyszer gyakrabban ez a beszédzavar, még az orvosok is csak kutatják. Makó Vera viszont arra kereste a választ, hogy kétéves kora körül, mikor már folyékonyan beszélt, egyik reggel miért ébredt úgy, hogy dadog? A logopédus szerint nagyon fontos az okok kiderítése - melyek közül a leggyakoribbak a traumák -, de a terápia már mindenkinél azonos. Vera, aki tavaly hetedmagával együtt elvégezte a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Egyesületének önsegítő csoportvezetői kurzusát, a tavaly megalakult DöCöGők egyik vezetőjeként azt meséli: hatévesen gyógyultnak minősítették, de azóta is elő-előjön a dadogása, ha stressz éri, vagy ha fáradtabb. "Ezért kell a statisztikákkal óvatosan bánni, mert szerintünk több embert érint a dadogás, mint gondolnánk. Hiszen sokan közülünk elbújnak, félénkek, kerülik a beszédet. Ide, az önkéntes csoportba is félnek eljönni, azt hiszik, kötelező megszólalniuk. Ezért egyelőre több a levelező tagunk, mint akik személyesen eljönnek a kétheti találkozókra, de ahogy külföldön, remélem nálunk is egyre több dadogással küzdő embernek nyújthatunk lehetőséget a DöCöGővel mind a saját maguk elfogadásában, mind egymás segítésében."

Hátrányos helyzetben

A 2-6 éves kor között kezdődő dadogást sok gyerek magától elhagyja. Az úgynevezett élettani dadogás - amikor gyorsabban gondolkodik a gyerek, mint ahogy meg tudná fogalmazni -, elmúlik, ha a szülő nem szól rá állandóan a gyerekre, vagy nem tudatosítja benne a beszédhibát. Sok gyereket csúfolnak a dadogás miatt társai, de ennél még rosszabb, ha felnőttként is érintve marad. (Sőt van, akinél felnőttkorban alakul ki műtét, egyéb trauma hatására.) Juhász-Vedres Edit szerint nem a logopédia kudarca, ha valakit nem sikerül gyerekkorában meggyógyítani, ugyanis ez egy neurológiai probléma, aminek kezelése jóval bonyolultabb annál, mint a megadott gyakorlatok ismételgetése. "Nem lehetetlen, de tény, hogy felnőttkorban ritka a teljes gyógyulás. Sajnos kevés felnőtt jut el hozzám, mert belefásulnak, feladják. Akik mégis megtalálnak, azok természetesen az akadozásuktól akarnak megszabadulni, de emellett az én komplex művészetterápiás módszerem célja, hogy megszeresse magát így is, tanulja meg kezelni a helyzeteket, merjen megnyilvánulni, merjen párkapcsolatokba belemenni." 



Ahány ember, annyiféle dadogás. Laikusként azt gondolnánk, különböző szituációkban a dadogás is különbözik, pedig mindig ugyanolyan forgatókönyv szerint zajlik, akár telefonos ügyintézésről van szó, akár szóbeli vizsgáról, akár zöldségvásárlásról a piacon. Súlyosabb esetben minden kommunikációnál előjön, enyhe formáinál ritkábban, vagy csak bizonyos helyzetekben. "Mindenki máshogy dadog, ami azonos, az a görcs. Minden dadogásnak egy megmagyarázhatatlan, irányíthatatlan görcs az alapja" - mondja a csoportvezető, akinek pályaválasztását csak azért befolyásolta kis mértékben a beszédhibája, mert már messze nem olyan erős, mint gyerekkorában volt. "Orvos szerettem volna lenni, de arra gondoltam, mi van, ha amiatt hal meg egy beteg, mert nehezen mondok ki valamit? Így kutatóbiológus lettem, és szerencsére itt is megtaláltam a helyemet. De nemrég jött egy lány a DöCöGőbe, munkát keres, és már több állásinterjún is járt, ahol azt hitték, fogyatékos. Ki lehet jelenteni, hogy sajnos a dadogás hátrányos helyzetbe sodorja az embert" - jelenti ki Makó Vera, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a felnőttként is dadogással küzdőket nem csak szociális hátrányok érik: 18 éves koruk után a társadalombiztosítás egyáltalán nem támogatja terápiájukat. Sem logopédiai fejlesztésüket, sem egyebet, például a pszichológust, aki az elvesztett önértékelés visszaszerzésében segíthetne nekik.   

A DöCöGő Önsegítő Csoport elérhetőségei

Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete
Cím: 1082, Budapest Üllői út 54-56. A. épület II. emelet 14. ajtó
Telefon: 06-1-302-0653

Miközben a felnőtt lakosság egy százaléka, azaz körülbelül kilencvenezer ember küzd a szép, gazdag magyar nyelvvel, addig tulajdonképpen jártunkban-keltünkben szinte alig találkozunk velük, azaz sokan közülük valóban rejtőzködnek. Extrém helyzetben a beszédhibák akár annyira a társadalom szélére sodorhatják az érintetteket, hogy teljesen elszigetelődhetnek. Ezért mivel a világ rohan, és úgy tűnik, rohanni is fog, nem lehet örökké a hiányzó percekre hivatkozni, ha olyan emberrel hoz minket össze az élet, akinek több időre van szüksége a kommunikációra. A humoristák által is kedvelt beszédhibához valahogy úgy kéne hozzáállni, mint az a fiatal lány, aki így ír a dadogó emberek egyik fórumán a neten: "Az első barátom hadart, ezért hogy megértsem, többször is elismételtettem vele, hogy szeret, a második pösze volt, de ettől roppant szexi, most pedig egy dadogós sráccal alakulnak szépen a dolgok."