Januártól változtak, bizonyos szempontból rugalmasabbá váltak az egyéni vállalkozás szabályai, és az ügyintézést az interneten keresztül is lehetségesi. A változások bejelentésénél, a szünetelésnél, de még a megszüntetésnél is elég az elektronikus ügyintézés, sőt ilyen esetekben csak ez a lehetőség adott. Csak ügyfélkapus elérés kell hozzá. Részletek.

A közterhek megfizetése, a bejelentési és egyéb adminisztrációs kötelezettségek miatt, ahol csak lehet, inkább a "számlás" foglalkoztatást preferálják a munkát kínáló cégek. Természetesen alapvetően az adott feladat jellege határozza meg, hogy az kizárólag munkavállalóként, vagy akár megbízottként is ellátható-e vagy sem. Ha olyan munkáról van szó, amikor nem kell a bújtatott, színlelt munkaviszonnyá minősítéstől tartani, nyugodtan vállalható a "számlás" megoldás is. Ehhez azonban egyéni vállalkozás alapítására, vagy cégalapításra van szükség, hiszen csak így tud majd a megbízott számlát kiállítani. Januártól lényegesen változtak, bizonyos szempontból rugalmasabbá váltak az egyéni vállalkozás szabályai és könnyítésként értékelhető az is, hogy az ügyintézést az interneten keresztül lehet lebonyolítani.
Letölthető nyomtatványok, ügyfélkapus beküldés

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, azaz az egyéni vállalkozás létesítése az egyetlen olyan ügy, ami személyesen az okmányirodákban, illetve idén januártól már elektronikusan úton az interneten keresztül is intézhető. Az összes többi esetben, így a változások bejelentésénél, a szünetelésnél és a tevékenység megszüntetésénél ellenben már csak az elektronikus út áll rendelkezésre. Az internetes ügyintézéshez elektronikus nyomtatványokat rendszeresítettek, amelyeket az ügyfélkapun keresztül kell a hatósághoz beküldeni. Az ügyfélkapu létesítéséhez természetesen előzetes regisztrációra van szükség. Aki viszont rendelkezik már ilyen lehetőséggel, az néhány kattintással egyéni vállalkozóvá válhat rövid időn belül. További újdonság, hogy az egyéni vállalkozás létesítése - akár az okmányirodában intézzük, akár a neten keresztül - teljesen ingyenes lett az idei évtől. Nem kell csatolni különféle hatósági igazolásokat sem, csupán az adott nyomtatványt kell kitölteni értelemszerűen. Az adó-, vám és társadalombiztosítási járuléktartozás megléte sem akadály, és a regisztrációval egyidejűleg az APEH bejelentkezés is elvégezhető, azaz a kérelmező a nyilvántartásba vételével együtt megkapja az adószámát is.



Az online ügyintézéshez első lépésként az úgynevezett általános nyomtatványkitöltő alkalmazást kell letölteni, majd a vállalkozás székhelyéhez kapcsolódó okmányirodát kell kiválasztani, utána pedig az adott okmányirodához kapcsolódó nyomtatványt kell letölteni és a számítógépre menteni - ezután lehet csak kitölteni. A kész dokumentum az Ügyfélkapuba történő bejelentkezést követően az Általános dokumentumfeltöltő alkalmazás oldalán tölthető fel. A dokumentum-kitöltő program, az űrlapok és a részletes kitöltési útmutató a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala honlapján érhetők el.

Nem kötelező az igazolvány és szüneteltethető a tevékenység

A regisztráció bevezetése felváltotta a vállalkozói igazolvány kötelező kiváltását, a vállalkozás alapításához ugyanis csupán a regisztráció szükséges. Természetesen, aki akar, az a jövőben is kérhet vállalkozói igazolványt, akár az okmányirodában, akár az Ügyfélkapun keresztül, ezért azonban már fizetni kell. Az igazolvány ráadásul nem csak az induláskor váltható ki, hanem a későbbiek folyamán is, bármikor. Régóta jelentkező igény, hogy az egyéni vállalkozást például a szezonális tevékenységek esetén lehessen szüneteltetni, így amikor nincs munka, nem kell járulékokat fizetni. Januártól ez is lehetővé vált: a szünetelésre egy hónapos időtartamtól legfeljebb öt évig kerülhet sor, így a vállalkozási tevékenység hosszabb időre is megszakítható, például, ha valaki külföldre menne dolgozni. Az egyéni vállalkozó a szüneteltetett tevékenységét elektronikus bejelentést követően bármikor folytathatja.

Az egyéni vállalkozót továbbra is teljes vagyoni felelősség terheli, egyszerre többféle tevékenységet is folytathat, akár több telephelyen, fióktelepen is, ha pedig egy tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges, azt a regisztrációt követően is kizárólag az engedély alapján kezdheti meg, illetve folytathatja. Lehetőség van alkalmazott, bedolgozó, segítő családtag, és tanuló foglalkoztatására is, képesítéshez kötött tevékenységet ellenben csak akkor lehet folytatni, ha a képesítéssel maga a vállalkozó, vagy a nála foglalkoztatottak közül valaki rendelkezik az adott képesítéssel. Több telephelye (fióktelepe) esetén a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. A hatósági engedély és a képesítési feltételek meglétét azonban a vállalkozás alapításakor nem vizsgálják, ellenben utóbb az érintett hatóságok ellenőrizhetik. Az egyéni vállalkozók az egyéni vállalkozó megjelölést, illetve az e.v. rövidítést és nyilvántartási számukat az aláírásuk mellett mindig kötelesek feltüntetni.

Munkaviszony vagy megbízás?

Ahhoz, hogy ne kerüljünk a színlelt munkaszerződés csapdájába, az alábbiakat érdemes pontosan áttanulmányozni. A munkaügyi és a pénzügyi tárca még 2005-ben kiadott, de most is élő irányelve szerint a szerződések minősítésénél egy esetleges ellenőrzés során valamennyi tényt, illetve az alábbi minősítő jegyeket egyenként és összességében is vizsgálják, mérlegelik. Önmagában egyetlen ismérv nem lehet meghatározó. A tevékenység jellegétől függően a munkavégzésnek a gyakorlatban általában két fő típusa különböztethető meg: az egyik esetben a munkát végző személy termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló, a megbízótól, a megrendelőtől elkülönült tevékenység húzódik meg (megbízás). Ezzel szemben munkaviszony esetén a munkát végző a munkaerejét bocsátja áruba, a tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg.



A munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek, ezek általában más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét. Ehhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a munkaviszonnyá történő átminősítést. Az elsődleges minősítő jegyek a következők: a tevékenység jellege, a munkakör meghatározása; a személyes munkavégzési kötelezettség előírása; foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről; a munkavállaló rendelkezésre állása; alá-fölérendeltségi viszony (azaz a munkavállaló a munkaadó szervezetében látja el feladatait). Másodlagos minősítő jegyek: az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog; a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása; a munkavégzés helyének a meghatározása; az elvégzett munka díjazása, a munkabér meghatározása (azzal, hogy tartós megbízás esetén is lehet rendszeres az elvégzett munka díjazása); a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása; a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása; írásbeliség (a munkaszerződést ugyanis írásba kell foglalni, míg a megbízási és vállalkozási szerződések esetében többnyire nem kötelező az írásbeli alak.)