Címkék: kapcsolat, házasság, gyerek, anyakönyv, törvény
Nem engedi a karácsonyi házasságot az anyakönyvi törvénydr. Farkas Katalin
A napokban fogadta el a parlament a 2011-től hatályos anyakönyvi törvényt, amely több érdekességet és újdonságot is tartalmaz. Bevezeti például a digitalizált anyakönyveket, pontosítja a külső helyszínen tartott esküvők szabályait is - de azt is előírja, hogy ünnepeken nem lehet házasságot kötni. hirdetés A napokban a Parlament elfogadta az anyakönyvi törvényt, amely sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az ügyfélközpontúságra, és a nyilvántartás vezetése során hasznosítja a modern technika vívmányait - megteremti ugyanis az úgynevezett elektronikus anyakönyvet a jelenlegi széttagoltan, széttöredezetten kezelt, papír alapú nyilvántartás helyett. Hogy távlatokba helyezzük az új intézkedést, érdemes visszatekinteni a hivatalos anyakönyvezés történetére. Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon a 19. század végén, pontosan 1895-ben indult az állami anyakönyvezés. Azóta többféle nyilvántartást vezetnek, anyakönyvezik ugyanis a születéseket és a házasságkötéseket, illetve a haláleseteket, valamint legújabban a bejegyzett élettársi kapcsolatokat is. hirdetés hirdetés Az anyakönyvek vezetése jelenleg mintegy kétezer településen történik, az utóbbi időben azonban egyre nagyobb igény jelentkezett a nyilvántartások digitalizálása iránt, ugyanis a megváltozott körülmények miatt komoly nehézséget jelenthet a különböző hivatalos eljárásokban megkívánt születési, halotti vagy netán házassági anyakönyvi kivonat beszerzése. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy a jelenlegi rendszerben ezeket az okiratokat csak az anyakönyvet vezető településeken, azaz a születési helyen vagy a házasságkötés helyén tudják kiadni. Az elektronikus rendszer bevezetésével - amely mellett a papír alapú nyilvántartások is megmaradnak - jelentősen gyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés, hiszen bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél (illetve külföldön működő konzulátuson) lehet majd kivonatot kérni. A bíróságok pedig közvetlenül is hozzáférnek majd a digitális anyakönyvekhez, így ez előttük folyó eljárásokban nem kell majd kivonatot csatolni. Tekintettel azonban arra, hogy az elektronikus anyakönyv létrehozásával egyidejűleg nem történik meg a régebbi anyakönyvek teljes adatállományának felvitele, az elektronikus nyilvántartás csak fokozatosan töltődik majd fel, és válik alkalmazhatóvá. Az ifjú párnak kell utaztatni az anyakönyvvezetőt A házasságkötő termen kívüli, illetve a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötést az új törvény szerint a jegyzőnek kell majd engedélyeznie. Erre akkor kerülhet sor, ha az ifjú pár gondoskodik a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétéről, továbbá, ha vállalja az anyakönyvvezető utaztatását is. A jövőben tehát csak akkor törjük a fejünket extra helyen tartott esküvőn, ha a tanúkat el tudjuk csalni, és az anyakönyvvezetőt is oda tudjuk vinni. A külső helyszínen, vagy a hivatali időn túli szertartásért ezen felül az adott önkormányzat rendeletében meghatározott díjat is fizetni kell. Hasonló szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére is. ![]() A házasságkötés (bejegyzett élettársi ceremónia) időpontját - azaz a konkrét napot, órát - a házasulók kívánságához igazodóan tűzi ki az anyakönyvvezető, pontosabban az óhajokat a lehetőségekhez képest figyelembe veszi. A törvény ugyanakkor egyértelműen rögzíti, hogy a piros betűs ünnepeken, ilyen például a karácsony, újév, húsvét, pünkösd, vagy augusztus 20., nem lehet házasságot kötni. A tilalom természetesen az egyházi szertartásokra nem vonatkozik, hivatalosan azonban munkaszüneti napokon nem lehet egymásnak örök hűséget fogadni. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal, illetve a mobilitás növekedésével egyre gyakoribb, hogy egyesek külföldön kívánnak házasságot kötni, vagy éppen külföldiek szeretnének nálunk frigyre lépni. Ilyenkor a hatóságok megkövetelhetik, hogy a házasulandók szerezzenek be a saját államuktól igazolást arról, hogy a tervezett házasságnak jogi akadálya nincs. A magyarok ezt az igazolást a lakóhelyük szerinti anyakönyvezetőnél, a külföldön élők pedig a konzulátuson kérhetik. Érdekes szabály ugyanakkor, hogy a külföldiek, ha nálunk szeretnének házasságot kötni, felmentést kaphatnak az igazolás bemutatása alól, ha annak beszerzésére nincs lehetőség, mert például az érintett ország nem állít ki ilyen tanúsítványt, vagy annak kiadására polgárháborús helyzet miatt nem kerülhet sor. Interneten kell a babának választott nevet ellenőrizni Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Ezzel megszűnik a kereskedelmi forgalomban könyv formájában beszerezhető utónévjegyzékek kötelező használata. A választható neveket az MTA honlapján lehet ellenőrizni. Ellenben, ha valaki olyan nevet szeretne a csemetéjének adni, amely a listában nem szerepel, az anyakönyvezhetőségről az MTA engedélyező nyilatkozatát be kell szerezni. Ha az MTA szerint a névadásnak akadálya nincs, akkor azt a nyilatkozattal egyidejűleg az utónévjegyzékbe is felveszik. Más a helyzet akkor, ha a szülők egyike nem magyar állampolgár. Ilyenkor ugyanis a gyermek utónevét a rá irányadó szabályok szerint is bejegyezhetik. Lakcímbejelentés a tulajdonos hozzájárulásával Az anyakönyvi törvény módosítja a lakcím-bejelentési szabályokat is. A tulajdonos tudta nélküli, fiktív lakcímbejelentések, visszaélések ugyanis az eljárás biztonságosabbá tételével visszaszoríthatóak - olvasható a szakmai indokolásban. Fontos ugyanakkor, hogy az eljárás a bejelentkező viszonylatában ne járjon az adminisztratív terhek növekedésével. Ezt úgy valósítják meg, hogy a tulajdonos (haszonélvező) külön nyilatkozata esetén a lakcímre csak úgy lehet majd bejelentkezni, hogy a bejelentkezővel együtt ő maga is személyesen megjelenik, vagy az ügyfélkapun hozzájárulást ad a bejelentkezéshez. Ha valaki ilyen előzetes nyilatkozatot nem tesz, akkor a címére a jelenlegi rendszernek megfelelően, azaz a bejelentkezési lap aláírásával elfogadják a lakcímbejelentést. Ez utóbbi esetben ellenben lehetőség lesz arra, hogy a tulajdonos (haszonélvező) a bejelentkezésről értesítést kérjen. ![]() Mindenkinek magának kell tehát majd eldönteni, hogy kíván-e a fenti lehetőségekkel élni, a szállásadói korlátozás ugyanis csak az érintett kérelmére él majd. Ez azt jelenti, hogy az új törvény 2011. januári hatályba lépése után akkor tudjuk majd a jogosulatlan bejelentkezést megakadályozni, ha előzetesen kérjük, hogy a címünkre csak a személyes megjelenésünk vagy az ügyfélkapus hozzájárulásunk beszerzése után fogadják csak el a lakcímbejelentést. Ha ennyire nem akarjuk bonyolítani a helyzetet, akkor arra is lehetőség van, hogy a hagyományos módon tett bejelentésekről hivatalos értesítést kapjunk, de ezt is csak akkor, ha külön kérjük. A bejelentkezést egyébként a jövőben bármelyik önkormányzatnál meg lehet tenni. Ennek korlátja mindössze az, ha a megjelölt cím a nyilvántartásban nem szerepel. Ilyenkor, mivel a cím helyszíni vizsgálata is szükséges lehet. a későbbiekben is csak a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző járhat el.
A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt! Hirdetés |
Belépéshirdetés HírlevélFriss kommentekBuktató rúzsnyomok- félrelépés pasiszemmel Gondolom felakasztotta magát azóta!... Andersen || 2010 || Júl || 31.Buktató rúzsnyomok- félrelépés pasiszemmel A megunás jeleit nem mutatta egyáltalán.... Elza || 2010 || Júl || 31.Buktató rúzsnyomok- félrelépés pasiszemmel Azt hitte, ha az ország másik végébe jár csaj... Elza || 2010 || Júl || 31.Legforróbb témaLegfrissebb cikkekSzavazásAjánlat
Receptajánló |
![[origo] Női Lapozó címlap](http://www.noilapozo.hu/templates/imgs/nl_logo.jpg)



Összes komment megtekintése! (20)
Az utolsó 20 komment:
Cyberdinka I 2010. 01. 06. 18:35
20
Medko, egyetértek veled. Adminisztrátor vagyok, és büszkén jelentem ki: munkámat a tőlem telhető legpontosabban végzem, és szerencsére értek is hozzá. Viszont nem mindenkinek való a foglalkozása, több adminisztrátor munkakörű kolleginámat letagadnám. Nem csak az orvosoknak kell a munkájuk iránt elkötelezettnek lenniük. Akkor lenne jó világ, ha mindenki olyan munkát végezne, amihez ért, amit szeret, amit tud. Nem mondom, hogy én soha nem szoktam elírni semmit, de a különösen fontos adatokra 5-ször annyira odafigyelek, mint pl. egy kötőszóra. Szép is lenne, ha elütném a milliókat, milliárdokat, amikkel nap mint nap találkozom... Ugyanez vonatkozik az anyakönyvi hivatalokban dolgozókra is. Milyen dolog az, hogy valakinek elírják a nevét, születési idejét vagy netalán életének utolsó napjának dátumát?! Megoldás lenne a digitális adatnyilvántartás, de csak abban az esetben, ha hozzáértő emberek férhetnek hozzájuk (ide sorolom a megfelelő programok készítőit is). Márpedig "nemtörődöm" emberek, munkavállalók mindig is lesznek, tehát hibák is. A cikk következő mondatát viszont remélem, hogy rosszul értelmezem: "Az új törvény 2011. januári hatályba lépése után akkor tudjuk majd a jogosulatlan bejelentkezést megakadályozni, ha előzetesen kérjük, hogy a címünkre csak a személyes megjelenésünk vagy az ügyfélkapus hozzájárulásunk beszerzése után fogadják csak el a lakcímbejelentést." Mert ha tényleg jól értelmezem, akkor: NA NE MÁÁÁR!!!!
Medko I 2010. 01. 02. 18:05
19
Jadviga,, biztos nem kis idő, de legalább teremtene pár munkahelyet a feldolgozás, mert úgy is meglehetne oldani, hogy felvenni rá embert.. Az elírások megvannak, a szociban a kulákneveket rendszeresen szocialistára faragták. Így édesapámat halála után megfosztották a halotti anyakönyvi kivonatában a becsületes nevétől, amit őseitől kapott, mert amikor a sz.ig.-át kapta 1953-ban, nem lehetett \'ssy\' a neve végén, csak \'si\'. Ő ezt megváltoztatta, a személyiben ki is javították, de halálakor hiába mondtuk az Anyakönyvi Hivatalban, a temetésnél eltűnt a személyi, a halotti anyakönyvi kivonatban már \'si\'-vel volt. És szegény édesanyámnak is meggyalázták a nevét, amit élete párja mellett 44 esztendeig büszkén viselt, azt mondták írassa át \'siné\'-re... na ennyit az írott anyakönyvekről...azt is emberek írják...
Jadviga I 2009. 12. 31. 18:44
18
Kedves hozzászólók! Gyakorló anyakönyvvezető vagyok. Az esküvők nagy része szombaton van. Ezt minden kolléga tudja, aki erre a pályára került. A gond csak azokkal a párokkal van, akik úgy gondolják, hogy az anyakönyvvezető nem ember, nincs családja, így bármikor rendelkezésre áll. Tavaly december 31-én éjfélkor akart valaki egybekelni. És persze az anyakönyvvezető volt a hibás, hogy ez nem jött össze, mert a kolléganő azt mondta: Nem! (felteszem, december 31 éjfele valóban nem munkaidő...) Döntsétek el ti, hogy igaza volt-e vagy sem... Az anyakönyvek digitalizálásáról pedig annyit, hogy gondoljátok végig: 1895-től van anyakönyvezés. Egy olyan településen, ahol kórház üzemel, évi 6-8000 születés és haláleset történik. Pl. a nagyobb budapesti kerületekben. Ehhez jönnek a házasságok... vegyünk összesen évi 20.000 esetet, 1895-től évenként, mindenki saját, házastársa és a szülők rengeteg adataival. Ezt hihetetlen idő digitálisan rögzíteni... Ráadásul ha egy vitatott betű, vagy ékezet van a névben, mindig az a biztos, hogy az aktő hátramegy a "nagykönyvhöz", és felcsapja azt. Az a bejegyzés az egyetlen hiteles forrás. Egy digitalizált rendszer számtalan hibalehetőséget rejt, valószínűleg ezért tolták eddig a bevezetését.
efi99 I 2009. 12. 22. 17:27
17
Munkaszüneti nap=ünnepnap (Munka Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése). Más kérdés, hogy a jogalkotók szeretnék úgy fogalmazni, hogy a pórnép ne értse. Az anyakönyvi hivatalok össznépi hozzáférését az adatokhoz már legalább 10 éve meg lehetett volna oldani, abszolút nem ördöngősség. Dehát egyszerűbb ugráltatni az ügyfelet. Hozzáteszem ötletem idáig is lett volna. Minden hivatalos iraton van sorszám, csak éppen egyiket se használják semmire. Bemegyek az egyik városba, igazolom magam és benyögöm a sorszámát pl a házassági anyakönyvi kivonatnak. Ők pedig lekérik (email-en, uram bocsá telefonon), hogy kit tart nyilván a másik város hivatala ezen sorszám alatt, egyezik-e a kettő. Hihetetlen bonyolult és talán még 3 percig is eltart... (Lásd még: soha senki nem ellenőrzi a munkáltató részéről a kibocsátónál, hogy kit takar náluk az adott diploma sorszáma, aztán 10 év után szokott kiderülni ilyen-olyan polgármesterről stb hogy nincs is harangöntő diplomája, csak bemutatott valami hamisítványt.)
Medko I 2009. 12. 22. 14:38
16
Éva stimmel, mi is megyünk szomszédba holnap:)) Tüncili, úgy tűnik, felárral mehet, a cikk alapján, vagyis ez is csak suskakérdés... Naja, második esküvőm 13-án volt, csakzérse vagyok babonás, de az is szétment:((( Rokon családban meg 5 ből 4nek 13-ra esik a szülinapja, a 3. gyerek már 3.-án született, az is majdnem:))) Ha húsvétkor akar esküdni, nem mindegy, hogy a keresztre feszítés napján, vagy a mennybemenetelén...
Princess Fiona I 2009. 12. 22. 14:29
15
Megtiltani éppen nem kéne a karácsonyi esküvőt, de én személy szerint nem tartom azt jónak. Épp a minap mondta egy kedves öreg barátnőm, amikor boldog karácsonyt kívántam neki, hogy hát, neki bizony nem egészen boldog a karácsony soha, mert két esküvője is volt akkor. Az első férje odaveszett a 2. világháborúban, a másodiktól elvált. Egyrészt tehát nem jó, ha ilyesmi megmérgezi a dolgot, másrészt én, bár boldog házasságban élek, semmiképp nem tartottam volna karácsonykor az esküvőmet, mégpedig nem azért, mert \"hátha elválunk\", hiszen senki sem úgy indul neki, hanem azért, hogy legyen külön házassági évfordulónk, ne essen egybe egy másik ünneppel. Ugyanezért sajnálom egy kicsit azt is, aki karácsonykor született, mert nincs külön karácsonya és születésnapja, és ezért nem neveztem volna Évának a kislányomat, pedig nem tartom csúnya névnek, na de Éva-nap kizárólag a szentestén van, ha nem tévedek, legalábbis úgy emlékszem, mintha nem lenne máskor, másik hónapban Éva névnap.
tüncili I 2009. 12. 22. 14:00
14
úgy írták meg ezt a cikket, mintha az állami anyakönyvezéssel találták volna fel a spanyol viaszt...addig is volt anyakönyv, csak az egyházaknál, a plébániákon vezették..ott is benne volt, hogy ki/mikor/kitől született; mikor/kivel kötött házasságot és mikor halt meg (még a vélhető halál oka is ott volt)...egy baj van csak ezekkel a könyvekkel, hogy olyan cirkalmas betűkkel van írva, hogy nem mindig tudja kiolvasni az ember...így ferdültek el az idők során a nevek...egyébként az érdekes, hogy már a nagyszüleink is hétvégén esküdtek, sőt a nagyszüleim idejében nem volt ritkaság, hogy karácsonykor esküdtek...nem értem, hogy miért kell ezt megtiltani
Medko I 2009. 12. 22. 13:36
13
diő=idő:))
Medko I 2009. 12. 22. 13:36
12
Én azon akadtam fenn, hogy eddig ezek szerint eszükbe sem jutott digitálisan is rögzíteni az anyakönyvi adatokat?? És mi az, hogy nem viszik fel visszamenőleg??? Nincs rá diő??? Az önkormányzat nem fizeti elég jól??? Eddig ahányszor voltam az Anyakonyvi Hivatalban (pedig Debrecenben élnek páran) nem kellett sorban állni...
muca I 2009. 12. 22. 12:59
11
Javítás: ......tisztában kell, hogy legyen azzal... Bocs! :))
muca I 2009. 12. 22. 12:58
10
Egyébként eleve hozzátartozik az anyakönyvvezető feladataihoz a polgári szertartás \"levezénylése\", annak adminisztratív feladatai mellett (bejegyzés az anyakönyvbe, hitelesítés, az anyakönyv egyéb adatainak /születés, haláleset/ kezelése, stb). Így aki elvégzi (vagy szándékozik elvégezni) a szükséges képzést, az pontosan tisztában kell, hogy azzal, hogy szombati munkavégzés várható, hisz zömmel szombaton vannak a lakodalmak-esküvők (ekkor gyűlik össze a násznépet \"alkotó\" rokonság-barátok, merthogy ez amúgy nem munkanap, ezért alakult ki a hétvégi lakodalmazás szokása, még kisebb létszámú vendégsereg esetén is).
muca I 2009. 12. 22. 12:51
9
A szombati esketésért eddig is (pár éve) fizetni kellett, merthogy hivatali időn kívüli..... Mi ebben az új?? Ezzel együtt nem értem, merthogy szombati napon van az esküvők jelentős hányada... Persze, lehet, hogy pont ezért tették \"külön tarifás\" nappá, hivatali időn túli munkavégzés (az anyakönyvvezető számára) címén.....
kisvirág32 I 2009. 12. 22. 12:34
8
A szombat nem munkaszüneti nap, hanem szabadnap... tudomásom szerint... meg ott a kibúvó... hivatali időn kívül a jegyző engedélyével lehet... tehát ki nem fogja engedélyezni???
Hajadonna I 2009. 12. 22. 12:33
7
Nem a vasárnap a munkaszüneti nap, a szombat pedig szabadnap ?
zizi I 2009. 12. 22. 12:30
6
Mi három évvel ezelőtt pénteki napon esküdtünk, és pont a születésnapomon.Nekünk nagyon szép volt a pénteki nap is, mert egybekelhettünk!!!
MPA I 2009. 12. 22. 12:26
5
\"hivatalosan azonban munkaszüneti napokon nem lehet egymásnak örök hűséget fogadni.\" Hivatalosan a szombat - minden esküvő legnépszerűbb napja - is munkaszüneti nap! Akkor hogy van ez most? Csak ünnepnapokon nem lehet - egyébként én sem tudom elképzelni, hogy valaki pont karácsonykor vagy húsvét hétfőn akarjon házasodni - vagy szombaton sem?
cristinachiara I 2009. 12. 22. 12:08
4
kicsit fura ez a szoveg...tobb monatnak nincs ertelme
Lucgizi I 2009. 12. 22. 12:07
3
Akkor most már csak az ügyfélfogadási időben kötött házasságért nem kell fizetni???
lajosné I 2009. 12. 22. 11:59
2
Valószínűleg sokba kerülne az anyakönyvvezető túlóra pótléka. Amúgy én sem értem.
cinimini I 2009. 12. 22. 11:56
1
Az ünnepi házasságkötés tilalmát nem értem, bár sosem merült fel bennem, hogy éppen állami ünnepen házasodjam. De a cikket olvasva felmerül bennem a kérdés, hogy eddig ki utaztatta az anyakönyvvezetőt? Saját vagy önkormányzati pénzen ment extra helyszínekre?