Összes komment megtekintése! (361)

Az utolsó 20 komment:

Köszi, hogy írtatok! :) Mondjuk ez nem túl bíztató.... Szaladok is a nőgyogyóhoz! Persze majd csak szeptemberben, mert kb. akkorra kapok időpontot! :D:D

73! Tudom hogy a férfiaknák ez jóval egyszerűbb eljárás, de ha már így alakult nálatok kár ezen gondolkodni. Szerintem mindenki maga tudja mi a legjobb módszer számára. A nőgyógyász is csak tanácsot adhat, meg a szomszéd is. Gondolj az előnyeire, és előre nézz!

Zizi: erről jutott eszembe az análos téma :D

Na ugye két lukat könnyebb megvezetni, de még etetni is!

Még jó, hogy csak két lukunk van :D

Gizikém nem csak etetni, megvezetni is, mint a birkákat ott a Hortobágyi hét lúkú hídnál!

Bizony,bizony, a mi volt háziorvosunk kettesekkel bukdácsolt, olyan is lett. A Vörös diplomával végzett főorvosnő meg nagyon jó szaktudással rendelkezik, csak éppen recept írás közben már elalszik. Biztos vérszegény szegény!

Bona: aztán még az is lehet, hogy a bukdácsolós a későbbiekben összeszedi magát és a szakterületén nagyon tájékozott lesz :)

Az orvosok sem mind egyformán tehetségesek. Na és amikor orvoshoz megyünk, nem tudjuk, hogy épp egy olyan példányt fogunk ki, aki summa cum laude diplomás, vagy olyat, aki kettesekkel bukdácsolta végig az egyetemet.

Zizi: Igazad van! És utalva a női nőgyógyászos cikkre: lehet, hogy a cuki és megértő dokihoz járunk, aki szakmailag egy nulla, ugyanakkor nagy ívben elkerüljük az undok és utálatos orvost, aki viszont lehet, hogy egy ránézés után megoldaná a problémánkat!!! Na, most legyünk okosak!! Mivel nem értünk hozzá (különben nem mennénk az orvoshoz, ha magunk is meg tudnánk oldani a dolgainkat), ezért nagyon meg tudnak \"etetni\" minket....

Most valószínű borzalmas baromságot fogok írni, de a is lehet hogy nem! Állítólag az orvosi egyetemeken, legalábbis hazánkban, mindenki ugyanazt a tudást kapja. Persze szakosodni kell, de hogy orvos és orvos tudása között ennyi legyen a különbség, az már azért elgondolkodtató.

Kedves Jutka80, a te orvosod is \"nagyokos\" volt! Hogy lehet akkora hülyeséget mondani, hogy örülj, hogy nem kell annyit tamponra költeni? Egyébként az ismerkedésnél meg ne \"görcsölj\", van nagyon sok pasi, aki nem várja el a párjától, hogy szüljön neki, vagy azért, mert van már gyereke, vagy azért, mert nem akar gyereket (vagy a sorsra bízza, lesz-e, vagy sem).

A helyzetem ugyanez - szintén a lányom után jelentkezett a dolog, csak a bal oldalon. Érdekes, első alkalommal, a fiam után minden visszatért a régi kerékvágásba.

Sok esetben nem diagnosztizált PCOS-betegnek írják fel a fogamzásgátlót, ami csak súlyosbítja a helyzetet. A PCO/PCOS a nők 8-10 %-át érinti, de nagyon kevés nyilvánosságot kap a betegség. Mindenkinek ajánlom a www.pco-szindroma.hu weblap nézegetését, mert nagyon sok embert érint a probléma és a dokik nem értenek hozzá. A tünetek: hasi típusú elhízás, hajhullás (akár férfias kopaszodás), gyulladt, pattanásos bőr, szőrösödés, rendszertelen, nagyon hosszú ciklus. Általában nem mindegyik tünet jelenik meg az adott betegen. Mivel a tünetek nőgyógyászai és bőrgyógyászati jellegűek, ezért ezekhez a dokikhoz fordulunk, akik nem sokat tudnak a betegségről. A háttérben általában endokrinológiai zavar áll (pl pajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, hasnyálmirigy nem megfelelő működése. A legtöbbször öröklődő a betegség, de azért jelentkezik többnyire nőknél, mert a ciklikus hormonműködést jobban felborítja a betegség és ezáltal szemmel láthatóak a tünetek. Viszont a legtöbb nőn a tünetek nem olyan súlyosak, hogy orvoshoz fordulnának és sokszor csak akkor derül ki a baj, amikor évekig nem jön össze a baba (és a lombik nem jó, mivel az első harmadban hormonproblémák miatt nagy eséllyel vetélés következik be). Nálam kiderült, hogy a hasnyálmirigyem túl sok inzulint termel (cukorbetegeknél az a baj, hogy túl keveset), amit csak magánrendelőben tudtam kivizsgáltatni, mivel az éhgyomri vércukrom normális volt és nem utalhattak be terheléses vércukor-és inzulinszint-vizsgálatra (közben a TB vagyonokat von le a fizetésemből). A magándoki (endokrinológus) azt mondta, hogy 10x-es az inzulinértékem, ami miatt a szervezet csak zsírraktárt épít (csak alacsony inzulinszintnél tudunk fogyni). Abbahagytam a fogigátlót és felírtak metformint, amit lehet, hogy életem végig szednem kell. Egyébként már kamaszként voltam panaszaim (rendszertelen vérzés, pattanások, hajhullás), de csak 19 évesen mentem el dokihoz, aki annyit mondott mindenféle vizsgálat nélkül, hogy örüljek annak, hogy nem kell sokat költenem betétre és tamponra. 22 évesen pedig felírták a Melianét (szándékosan alacsony hormontatalmú fogigátlót kértem), hogy ez majd milyen jó lesz. Az arcbőröm szebb lett, a ciklusom pontos lett, de megjelent a narancsbőr (rendszeres sport és normál súly mellett), majd a 30 kg-os hízás. Kiderült, hogy az örökletes inzulinproblémát a fogigátló súlyosbítja, ezért mindenki okuljon belőle és ha PCO gyanúsnak érzi magát, akkor ne szedje!. Ha 19 vagy 22 évesen kivizsgálnak (petefészekultrahang - sok apró ciszta, inzulinszintmérés), akkor megelőzhedtem volna az elhízást és a kezelést viszonylag korai stádiumban lehetett volna elkezdeni. Pillanatnyilag nincs párom, elég ciki úgy ismerkedni, hogy PCOS-ként nehezen fogok teherbe esni, ilyet nem mond az ember megismerkedéskor, később, meg olyan kellemetlen... Bocs, hogy hosszú voltam

Halflife-nak a Meliane-ről. 29 vagyok, 7 évig szedtem Melianét, mindenféle előzetes vizsgálat nélkül. Az első 1-2 évben nem volt panaszom (22 évesen írták fel pattanások, rendszertelen ciklus, hajhullás miatt) és "élveztem" a kiszámítható ciklust. Utána viszont elkezdtem hízni, kb 4 év alatt 30 kg-ot (170 cm-hez 90 kg-ra), úgy, hogy gyakorlatilag alig ettem (vezettem kalórianaplót (1100-1600 kalóriát ettem és híztam), a hajhullás rosszabbodott és a pattanások sem tűntek el teljesen. Plusz sokszor iszonyatos fejfájás gyötört és a libidóm a béka segge alatt volt 3 méterrel. Egy hónapja hagytam abba a gyógyszer szedését, étkezésen, mozgáson nem változtattam és már lement 3-4 kg és szemmel láthatóan csökkent a narancsbőr a combjaimon. Közben kiderült, hogy PCOS-es vagyok, de ez már egy másik történet.

pp/ Amikor megszültem a lányomat, egyből megéreztem, hogy azontúl másként fog jelentkezni a menzeszem. Nem tudom mi okozhatta, fogalmam sincs. De a jobb oldali petefészkem azóta is érzékenyebb, és nagyon megvisel az egész pár nap. De én nem fogok semmit rá szedni.

zizi! Köszi! Már legalább ketten vagyunk :) Megnyugtattál!

juli70! köszönöm szavaid, ha az eszemre gondolok így van, de tudod az a kicsibogár... más lehetőség Miért nem műttetik meg magukat a férfiak? Csak nálunk tabu ez olyan nagyon. Vannak országok, ahol nem is kevés férfi megteszi. Tudom a kérdés költői, sőt sokan még gyerek vállalás előtt vannak, vagy a lehetőséget nem akarják elveszíteni.

73! Szerintem a nőiességedből semmit nem veszítettél el! Nincs rád írva hogyan védekezel, elég ha Te és a párod tudja ezt.

A sok sok évi tabletta mellékhatása, valamint 2 gyerek szülése után (a második szüléskor majdnem ott maradtunk mindketten) úgy döntöttünk, hogy a további mérgezések helyett a műtéti beavatkozást választom. Az orvosom, valamint a segítőj orvos nem nagyon értette a dolgot, még a műtét napján is megpróbáltak lebeszélni róla.. Azóta orvost váltottam és a kortörténet elmondása után őszintén azt mondta, jól döntöttem... Hát nem tudom. Nincsenek mellékhatások, vannak néha görcsök, de nem elviselhetetlenek. Viszont a tudatalattiban ott van, hogy valahol elveszítettem egy kicsit a nőiességemből....