Gondtalan, boldog öregséggel kecsegtetnek a lakásért életjáradékot ígérő konstrukciók, és a reklámokból csupa derűs, elégedett, őszes hajú idős ember tekint vissza ránk. Utánajártunk, vajon tényleg ennyire mesébe illően egyszerű dologról van-e szó, és hogy mit lehet tudni az árnyoldalairól.

"Most jöttünk haza a tengerpartról - meséli Marika néni. - Amióta kapjuk a járadékot, megengedhetünk magunknak egy-egy nyaralást is, amire korábban gondolni sem mertünk." A legtöbb családban, ha szóba kerül a kérdés, komoly fejtörést okoz, hogy beugorjanak-e a nagyszülők egy járadékos történetbe. A nyugdíjak egyre kevesebbet érnek, ráadásul éppen most szüntették meg a 13. havi bónuszkifizetéseket is. A nagyinak tehát kevesebb lesz a pénze, a lakás fenntartása, a bevásárlás és a gyógyszerek viszont egyre többe kerülnek. Jól jönne egy kis kiegészítés. Tengerparti nyaralásra az idősek többsége persze még az életjáradék mellett sem gondolhat, a mindennapos gondjai azonban legalább megszűnnének, vagy enyhülnek valamennyire.
Ha innen nézzük, akkor érdemesnek tűnik belevágni valamelyik "lakásért életjáradékot" ígérő konstrukcióba. A válság hatása azonban egyértelműen érezhető ezen a piacon is, ahol a HILD az első és talán a legismertebb szereplő. Mellettük az OTP és az FHB is kialakított már hasonló szolgáltatásokat. A gazdasági nehézségek hatására most viszont a HILD felfüggesztette a szerződéskötéseket, és az interneten próbálja a megszerzett ingatlanokat eladni - de még ebben az évben szeretnének újra elindulni. Egyes lapértesülések szerint hasonló a helyzet az OTP-nél is.

Vettem az unokámnak egy autót

A szomszédos házban élő idős házaspár is "életjáradékos" lett. Büszkén mesélik, hogy a szerződés megkötése után több milliót kaptak egy összegben, így vehettek az egyetemista unokájuknak egy autót. Nagy az öröm a családban azóta is. Arra viszont most még senki nem gondol, hogy mi lesz, ha az egyébként jó karban lévő nagyszülők hirtelen lebetegednek. A kórházból hamar kirakják a stagnáló, ápolásra szoruló betegeket. A nyugdíjasház jó megoldás lehet az ilyen esetekben, de a beugrót - ami igen magas összeg is lehet - meg kell fizetni.
   
Az életjáradék biztonságot, a gyerekektől, a családtól való anyagi függetlenséget jelent. Ráadásul az időseknek nem kell elköltözniük a saját otthonukból, a megszokott környezetükben élhetnek. A lakásukért életük végéig folyósított, fix összegű vagy inflációkövető járadékot, illetve egyéb kényelmi szolgáltatásokat kapnak cserébe. A belépés után a cégek többsége egyösszegű előlegfizetést is vállal, ami akár többmilliós tétel, illetve a lakás értékének a 30-50 százaléka is lehet. Minél nagyobb azonban ez a kifizetés, a nyugdíjkiegészítő havi járadék annál kevesebb lesz. Ráadásul, ha az idősek elajándékozzák az előleget, ahogy azt a fenti példában is láttuk, később általában már csak a rendszeres kifizetésekkel kalkulálhatnak, és csak akkor tudnak öregek otthonába vonulni, ha a fiatalok is besegítenek.



"Amikor beléptem a rendszerbe, még viszonylag egészséges voltam. Időközben sajnos lebetegedtem. Nem tudom egyedül ellátni magam, így gondoltam, jó lenne egy otthonba bemenni. Beszéltem az életjáradékos céggel. Azt mondták, ha végleg kiköltözök, kapok valamennyi pluszpénzt, de a nyugdíjasházba ennél többet kellene fizetni - panaszkodik egy idős hölgy. - Gyermekeim nincsenek, most ki fog segíteni rajtam? Eltartót sem tudok szerezni, hiszen a lakás már nem az enyém." Az életjáradék valóban nagy segítség az időseknek, a rendszernek azonban vannak szép számmal árnyoldalai és buktatói is. Igaz, hogy a saját otthonukban lakhatnak az életük végéig, a lakásuk azonban a belépéssel a járadékos cégre száll át. Így később, bármilyen helyzetbe kerülnek is (például az egészségi állapotuk megromlik, és állandó gondozásra szorulnak), már nem tudnak mit eladni. Az életjáradékból a házi betegápolóra valószínűleg nem futja. Igaz, a HILD-nél bónuszkifizetést teljesítenek akkor, ha a járadékos úgy dönt, hogy végleg kiköltözik a lakásból. Kérdés persze, ez az összeg elegendő lesz-e valamelyik nyugdíjasházba a beugróhoz. Ha kevésnek bizonyul, akkor patthelyzet alakulhat ki.
 
Értékesebb, jó helyen lévő lakás kell

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy akárki azért nem csatlakozhat a rendszerhez. Ha a nyugdíjasnak csak egy kicsi, olcsó és nem túl jó helyen lévő lakása vagy vidéki házikója van, nem is állnak szóba vele. A jelenleg felfüggesztett HILD Örökjáradék Programot például 65. év feletti, elsősorban budapesti, Pest megyei, illetve vidéki nagyvárosokban élő nyugdíjasoknak ajánlják, feltéve, hogy a lakásuk legalább 5 millió forintot ér. Az OTP-nél 70 év az alsó korhatár. Ők vidékiekkel is szerződnek, ha fel tudnak ajánlani egy legalább 7 milliós ingatlant. 20 millió forintnál értékesebb lakásra ellenben nem szerződnek le. Az FHB-nál a 62 év feletti férfiak, illetve a 65 feletti nők igényelhetnek járadékot. Kizárólag budapesti vagy a főváros közvetlen agglomerációjában található ingatlant fogadnak el, amelynek a forgalmi értéke 5 millió forintnál kevesebb nem lehet.

"Nem kell a nyugdíj mellett dolgoznunk, amióta HILD-esek lettünk - meséli egy idős házaspár. - Így több időt tölthetünk az unokáinkkal, és sokat tudunk segíteni a gyerekeinknek is. A járadék pótolja a kiesett keresetet, ráadásul még a rezsink is csökkent, mivel nem mi fizetjük a közös költséget és a lakásbiztosítást." Az életjáradékon felül a HILD a közös költségeket, a lakásbiztosítást és az állagmegőrzéséhez szükséges munkálatokat is finanszírozza az idősek helyett. Az OTP csak a lakásbiztosítást vállalja át, az FHB pedig csak a karbantartási, állagmegóvási munkálatok költségeit fizeti meg, a lakásbiztosításról ellenben nem tesznek említést a honlapjukon. A HILD több, úgynevezett külön szolgáltatást is kínál, amelyekért feltehetőleg fizetni kell. Ilyenek a klubdélutánok, egyéb rendezvények, a mobil mosoda vagy a nagybevásárlás, illetve az egészségügyi szolgáltatók közvetítése is. A házi vonaluk a nap 24 órájában elérhető.

Nem mind arany, ami fénylik

"Örülök, hogy az OTP-s járadékot választottam. A lakásom elég nagy. A rezsije, főleg a fűtés annyira megemelkedett, hogy már alig tudtam kifizetni. Egy ismerősöm azt tanácsolta, hogy adjam ki, és költözzek egy kisebb albérletbe. Igaz, a bérleti díjból nem sok marad az adózás után, de a rezsim jóval kevesebb lett. A HILD-nél ezt nem tudtam volna megtenni" - derül ki egy konkrét esetből. Az OTP és az FHB haszonélvezeti jogot enged a lakásért cserébe, míg a HILD-nél csak használati jogot "adnak". Hátrány éppen ebből a különbségből ered. A haszonélvezet ugyanis jobb választás lehet, mert a nagyi élete végéig a lakásban maradhat, de ha úgy hozza az élet, akár bérbe is adhatja azt. A használati jog viszont kizárólag az életjáradékos lakhatását biztosítja. Magyarán még az unokáját sem fogadhatja be, és a bérbeadás is kizárt.

Ha már az árnyoldalnál tartunk, az átvállalt lakásbiztosítással kapcsolatban is körültekintően kell eljárni. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen károkra vonatkozik. Az OTP-s lakásbiztosítás kiegészítő vízkár-, üveg- és felelősségbiztosítást is tartalmaz, az ingóságokra (bútor, egyéb lakásberendezések, felszerelések, értéktárgyak) és például a balesetbiztosításra azonban nem terjed ki. Az időseknél pedig a balesetbiztosítás fontos lehet - a kiegészítésért azonban mindenkinek magának kell fizetnie.



Egy internetes fórumon így fakadt ki egy fiatal: "Borzasztó erkölcstelennek tartom a reklámokat. Az egyikben arról ömleng egy nyugdíjas, hogy milyen jó, hogy segíteni tudja az egyetemista unokáját a HILD-es pénzzel. Ezerszer jobban tudna segíteni, ha inkább elfogadná a gyerekeitől a támogatást, és nem kótyavetyélné el a lakását. Az egyetemista meg menjen el egy kicsit dolgozni. Lakást úgysem tud venni önerőből a következő tíz-húsz évben." Akár beszélünk róla, akár nem, a többségnek biztos megfordul a fejében, hogy jó, jó ez az életjáradék, mert nem nekünk kell támogatni a nagyit, de nem fogunk örökölni sem. Aki csak a mára gondol, gyorsan elhessegeti magától a problémát "hol van az még!" felkiáltással. Aztán egyszer csak megtörténik a tragédia, és akkor már nagyon bánja, hogy így elúszott a jó kis belvárosi lakás. Az életjáradékos konstrukcióknál az öröklés ugyanis fogalmilag kizárt, hiszen a lakásnak már a HILD, az OTP vagy éppen az FHB a tulajdonosa, a nagyi pedig csak benne lakott. Lakás nincs, így aztán örökölni sem lehet.

Amikor marad örökség
 
Az FHB Időskori Jelzálogjáradéka az előzőekhez képest egy másfajta konstrukció. Itt ugyanis továbbra is a nyugdíjas nevén marad a lakás, amelyre - akárcsak egy kölcsönnél - jelzálogot jegyeztetnek be. A nyugdíjas tartozása a havi járadékok, a kamatok és a különböző költségek összegével folyamatosan nő, amit azonban neki az életében nem kell visszafizetnie. A halála után azonban az FHB elszámol az örökösökkel, akik könnyen elveszíthetik az ingatlant, ha a szülői tartozás összege nagyon magas. HILD-nél is létezik egy úgynevezett családi örökjáradék elnevezésű "szolgáltatás". Itt nemcsak a belépéskor, hanem a második alkalommal is teljesítenek egy nagyobb összegű kifizetést, amely a lakás értékének 30-50 százaléka lehet. Ezt az ígéreteik szerint az örökösök kaphatják meg.

A havi járadékok kifizetését az életjáradéki jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése garantálja. Ennek alapján a nyugdíjasok a járadékot akár a végrehajtó útján is behajthatják. A HILD ugyanakkor azt is vállalja, hogy amennyiben nem képes fizetni, akkor a lakás visszaszáll a járadékosra, akitől sem az egyösszegű előleget, sem az addig felvett havi járadékokat nem fogják visszakérni.