Amíg kicsi a gyerekünk, az egyik legkézenfekvőbb program, ha elmegyünk vele játszótérre, ahol kedvére homokozhat, hintázhat és mászókázhat. A játszóteret azonban egy idő után kinövi a gyerek, közben viszont a mozgás- és társaságigénye mit sem csökken. Mennie nincs hova, pedig megoldás - külföldön a gyakorlatban is, nálunk többé-kevésbé csak elméletben, de - létezik.

A játszótérre járó kisgyermekes anyukák vélhetőleg egyik leggyakrabban visszatérő rémálma, hogy a homokozóban ártatlanul lapátoló csemetéjüket eltalálja egy kósza bőrlabda. Félelmük sajnos csöppet sem alaptalan - a hazai játszótereken ugyanis általában a legkisebb gyerekektől a szabad levegőre vágyó kamaszokon át minden korosztály képviselteti magát.
De vajon itthon valóban nincsenek a 13-16 éves korosztály számára kialakított olyan közterek, ahol biztonságosan és egészséges környezetben lehetne labdázni, futkorászni vagy csak egyszerűen a szabad levegőn mozogni? Hova mehet játszani vagy bandázni manapság egy kamasz, aki nem a négy fal között szeretne ücsörögni? A válasz sajnos nem túl biztató - feltéve, hogy a klasszikus értelemben vett játszóterekben gondolkozunk, mivel ilyenek létrehozását jelen pillanatban nem tervezi a főváros. A meglévők pedig inkább a fiatalabb korosztályt célozzák, ahová kamaszgyerek nem szívesen jár le többedmagával.

"Hazánkban sajnos egyelőre tényleg nincsenek ilyen jellegű közösségi terek, amelyeket a fiatalok birtokba vehetnének, magukénak érezhetnének - mondja dr. Ivány Borbála, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság munkatársa. - Egyik pályázatunk kiírása szerint a pályázók feladata közösségi terek megteremtése lett volna, a fokozottan frekventált, elhanyagoltnak, kockázatosnak tartott területeket kellett volna bevonni a közös használatba. Ebben az esetben ugyan nem a kamaszok voltak a célcsoport, de egy-egy anyag akár ezt is megcélozhatta volna. Végül tíz pályamunka érkezett be, amik közül a legszínvonalasabbak is főként infrastrukturális fejlesztést céloztak meg, és nem koncentráltak kellő mélységben a közösségi programokra, arra, hogy a célcsoport magáénak érezze a teret, birtokba vegye és ezzel a fenntarthatóságot szolgálja." Az igazi potenciál tehát a civil szervezetekben van, elsősorban nekik kéne a 13-16 év között gyerekek számára játszótereket, közösségi tereket létrehozni. És bár a fő probléma - ahogy általában - itt is a pénz, az OBmB által évente kiírt bűnmegelőzési pályázatok megfelelő forrást nyújtanának egy-egy ilyen kezdeményezéshez.


Erdei tornapálya a József Attila lakótelepet övező kiserdőben

Persze elsőre furcsának tűnhet, de egyáltalán nem ritka külföldön sem, hogy az ehhez hasonló programok a bűnmegelőzéshez kapcsolódnak. Angliában például sorra nyílnak meg a teljes mértékben "szülő- és kamaszbarát" parkok - ezeket először szándékosan a bűnözéstől kiemelten fertőzött területeken alakították ki, úgy, hogy a két rivális banda közötti semleges ponton létrehoztak egy fiatalok által is látogatható szabadidőparkot. Kezdetben ugyan az alapítók nagyon tartottak attól, hogy a játszótereket rommá fogják törni a vandálok, de félelmük egyáltalán nem igazolódott be - a törni-zúzni vágyók messze elkerülik ezeket a néha még éjjel is nyitva tartó területeket.

No de hogy is néz ki egy ilyen "kamaszjátszótér"? Képzeljünk el egy olyan parkot, ahol a szokásos libikókák és mászókák helyett színes elemekből felépített, biztonságosan kialakított edzőtermi gépekre emlékeztető eszközök várják - korra való tekintet nélkül - a mozogni vágyókat. Az itt található, mókás formájú játékoknak köszönhetően pedig a szülők is együtt mozoghatnak a kamaszokkal, vagy akár a kisgyerekes anyukák is lejöhetnek egy kis edzésre, ha szeretnék kiereszteni az otthoni feszültséget.


Győr belvárosa

Akármilyen meglepő, az angliai parkokban látható eszközök kistestvérei hazánkban is megtalálhatóak. A PARKFIT gépek ugyanis a megszólalásig hasonlítanak a külföldön egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadtéri "edzőtermek" játékaira. "Cégünk már számos nagyobb vagy turisztikai szempontból kiemelt önkormányzattal felvette a kapcsolatot. Jelen pillanatban 3-4 település vezetőjével folytatunk komoly tárgyalásokat. Reményeink szerint azonban nemcsak közparkokat lehet vonzóbbá tenni termékeink segítségével, hanem akár strandokon, nyugdíjasotthonokban vagy rehabilitációs intézetekben is helyet kaphatnának a gépek" - mondja Pető Valéria, a cég tulajdonosa. Honlapjuk szerint ráadásul forrás nélkül vagy minimális forrással is megvalósítható gépeik telepítése, hiszen a település vállalkozásai önmagukat reklámozva "örökbe fogadhatnak" vagy vásárolhatnak egy-egy gépet a helyi lakók érdekében. Az ideális játszótér nélküli kamaszok - és szüleik - számára tehát az orrunk előtt van a megoldás. A kérdés már csak az, tudunk és akarunk-e élni a lehetőséggel?