Vannak olyan kérdések az ember életében, amelyeket egyrészt nincs kinek feltenni, másrészt pedig lehet, hogy nem is mertél soha, mert kínosnak érezted. Tudniillik vagy tudni illik? Védelem vagy vélelem? Megint tisztába teszünk.

Őszintén megvallva, mi nem nagyon rajongunk a Kékfény típusú műsorokért, és kissé kétkedve tudjuk elhinni, hogy akad olyan ember, aki szívesen nézi kikapcsolódás gyanánt az ország válogatott bűnözői által elkövetett bűncselekmények elemezgetését. Az ehhez hasonló programok azonban egyáltalán nem új keletűek, hiszen régebben a Kriminális igyekezett kielégíteni a bűnre szomjazó tévénézők igényeit.
No de emlékeztek még ennek a műsornak a mottójára, amelyet egy mély hangú férfi dörgött bele a nagy magyar éjszakába? "Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg." Ez a szakszerűen megfogalmazott mondat nem más, mint az 1998. évi XIX. törvényünk 7.§-a, mely a büntetőeljárás egyik alapelvét, az ártatlanság vélelmét határozza meg. Vélelmét. Tehát nem a védelmét. Az ártatlanság vélelme - ami 1973-ban jelent meg a magyar jogtudományban - garantálja a gyanúsított, illetve a vádlott számára egyrészt, hogy a bíróság nem használja fel ellene a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket, másrészt pedig, hogy még akkor sem kezelik bűnösként az eljárás alatt, ha arról mindenki meg van győződve.

A vélelem egyébként egy jogalkalmazást könnyítő eszköz, amelynek megdönthető és megdönthetetlen fajtája van. Az egyszerű vagy más néven megdönthető vélelem egyik tipikus példája az apasági vélelem. Ennek értelmében a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig, vagy annak legalább egy részéig házassági kötelékben állt.



A vélelem másik, ritkábban előforduló esete a megdönthetetlen vélelem - erről azt kell tudni, hogy az ellenkezőjének bizonyítását kizárja a jog. Hiába tudjuk például a szomszéd kissrácról, hogy 12 éves korát meghazudtoló intelligenciahányadossal rendelkezik, ő akkor is cselekvőképtelen marad - tehát nem tehet különféle jognyilatkozatokat -, míg be nem tölti a 14. életévét.

Reméljük, a vélelem-védelem szópár jelentésének tisztázása után mindenki sokkal jobban érzi magát. Ha van még olyan kérdésetek, amit másnak nem mernétek feltenni, csak bátran! Mi igyekszünk megtalálni rá a választ.