Címkék: sajátélmény, szerencsejáték, betegség, párkapcsolat
Sajátélmény: szerencsejáték-függő vagyok I.Fencsik Tamás
Játszani jó. Pénzben is. Amíg azt játéknak fogjuk fel. De amikor már kényszeresen térünk be egy gépterembe, kaszinóba, vagy kártyaklubba, és csak az áhított nyereményen vagy az elvesztett autón jár az eszünk, akkor már nem játékosok vagyunk. Hanem szenvedélybetegek. Sorozatunk első részében a 44 éves Péter történetét jegyeztük le. "Harmincnégy éves koromig nagyjából arról sem volt fogalmam, hogy mi az a kártya, néhány römipartit leszámítva. Két egyetemet végeztem, egy műszaki irányú és egy tanári diplomám van. A volt feleségemet is az egyetemen ismertem meg, huszonnégy évesen összeházasodtunk, hamar jött két gyerek, egy fiú és egy lány. Alig huszonhat évesen beindítottam egy vállalkozást, amiből hamar kifejlődött egy belföldi szállítmányozó cég. Jól ment. A gyerekeimnek hatéves korukban a nevükön volt egy-egy belvárosi garzon. Azt szokás erre mondani, hogy minden összejött.hirdetés Aztán jött egy pókerparti... Tíz évvel ezelőtt viszont egy haverom elhívott pókerezni. Lövésem nem volt arról, hogy azt eszik vagy isszák, de amikor megtanultam a Texast, nagyon megtetszett, hogy ebben a játékban az ember az eszét is használja, nem csak a szerencsén múlnak a dolgok. Eleinte ment a bolt. Kis pénzekkel játszottunk, többnyire nyertem, de ha buktam is, akkor sem olyan összeget, hogy ne tudtam volna vacsorát adni a családomnak, vagy nyáron ne mentünk volna el két hétre nyaralni. Egy évig ment kicsiben a játék, amikor egy este összekeveredtem két profi hamiskártyással. Két órán keresztül hagytak nyerni, ráadásul nagy pénzeket kaszáltam. Az volt a beetetés. Hajnalra az összes pénzt, ami nálam volt, elnyerték tőlem, és a kocsimtól is elbúcsúztam. ![]() Két nappal később derült ki, hogy hamiskártyások steril, cinkelt paklit hoztak magukkal. Átvertek. Elmentem hozzájuk, és követeltem vissza a pénzt, a kocsit. Irgalmatlanul megvertek, és közölték velem, ha a rendőrséghez fordulnék, akkor a családom biztonságáról is fokozottabban kell gondoskodnom. Ahelyett, hogy ez a történet elrettentett volna, még jobban belemásztam a játékba, a póker egy hónap alatt olyanná vált nekem, mint a levegő, azaz életfunkcióvá. Nappal dolgoztam, éjjel játszottam. Ha nem mehettem kártyaklubba, akkor mentem a kaszinókba, de azt nem szerettem annyira. Furcsa, de más játékok sosem érdekeltek. Életemben nem játszottam rulettet. ...és ment a család A feleségem egy ideig tűrte, hogy éjszakázom, azzal nyugtatta magát, hogy ez nem tart sokáig, és végül is megérti, hiszen fiatalon házasodtunk és lettünk szülők, kimaradt nekem az éjszakázás. De amikor már fél éve csak reggelente látott, szólt, hogy ennyi neki nem elég a férjéből. Nem érdekelt. Közömbös voltam iránta. Négy hónappal később annyit buktam, hogy az egyik gyerek lakását el kellett adnom. A cégem vagyonához nem nyúltam, hiszen az hozta a pénzt, abból éltünk. De a feleségem akkor elköltözött tőlem, és vitte a gyerekeket is. Hibáztattam, de igaza volt. Én viszont mélyebbre süllyedtem. A kártya mellé bejött a pia, és néha, majd egyre sűrűbben a kokain. Ami drága volt. És persze a nők is, ők is pénzbe kerültek, mert az ilyen csávót, mint én, jó külsejű nők veszik körbe, de mindet csak a pénz érdekli. Tudtam, hogy kihasználnak, hát én is csak használtam őket, havonta cserélgettem a libákat. A feleségem közben beadta a válópert. Az első tárgyalás egy évvel azután volt, hogy elment. Addig nem találkoztunk. Se vele, se a gyerekekkel. Nem mintha ezután sűrűn tettük volna. Elváltunk papíron is. Nem maradt semmi, csak a játék A pénz úszott ki a kezemből, de én rendíthetetlenül abban a hitben éltem, hogy egyszer mindent visszanyerek. A házamra kölcsönt vettem fel, amit idővel csak úgy tudtam fizetni, hogy a cégem vagyonát kezdtem felélni, eladtam az autókat és a teherautókat. Persze olcsóbban, mint amennyit értek. Belekerültem az ördögi körbe, és három év alatt lenulláztam magam. Elúszott a ház, beköltöztem az irodámba, maradt két autóm, és ha megrendelést kaptam, elvégeztem a munkát. Az exfeleségemhez és a szüleimhez fordultam segítségért, és sikerült átvernem őket is. Kitaláltam egy történetet arról, hogyan ment csődbe a cégem, és megkértem a volt nejem, hogy a szülei lakására vegyünk fel kölcsönt. Ugyanígy apáméknál. Nyolc számjegyű összeghez jutottam. Felvették nekem a hitelt. De amint meglett, rohantam játszani. ![]() Fél évig jól ment. Fizettem a hiteltörlesztést, kivettem egy lakást, leszoktam a kokóról. De aztán megint vesztettem, a rokonságom pedig számon kérte rajtam, hogy nem látják azt a pénzt a cégemben, amit felvettek a banktól. Hát persze. Már nem is volt cégem. A kapcsolatunk megszakadt. Közöltem velük, hogy fizetésképtelen vagyok, és ezzel elcsesztem mindent, nem állnak szóba velem. Se a szüleim, se a volt feleségem, se a gyerekeim. De nem érdekel. A nagylányom a minap elsétált mellettem a körúton. Észrevett, de nem köszönt. Én se tenném a helyében. Egy utolsó, szaros kis szenvedélybeteg az apja, aki nem törődik vele. Engem csak a póker érdekel, a játék, az izgalom, mielőtt felütik az utolsó lapot. Mindennél többet ér. Igen, eljátszottam mindenemet, pedig olyan életem volt, amit általában irigyelni szokás. Tisztában vagyok azzal, hogy ez betegség. De nem is akarok meggyógyulni. Amíg a pikk ász a legjobb haverom, és semmi más nem jár a fejemben, csak hogy mellette még ott legyen a káró, a kőr és a treff is, addig fújhatom. Tudom, hogy mehetnék a pszichiátriára, tudom, hogy létezik a Gamblers Anonymous, de majd akkor megyek, ha szükségét érzem. Ez még nem az a pillanat. Most taxizom. Sokszor a kocsiban alszom, de heti kétszer kiveszek egy szobát. Fürödni még nem felejtettem el." (Sorozatunk második részében a Gamblers Anonymous, azaz a Névtelen Szerencsejátékosok közösségének egyik tagja mesél, aki már hosszabb ideje, öt éve "tünetmentes", azaz nem játszik.)
A hozzászóláshoz be kell lépned. Amennyiben regisztrálni szeretnél, megteheted itt! Hirdetés |
hirdetés Belépés![]() Friss kommentekAlkohol? Az jó, csak lenyelem. Ha pedig erős, ak... Szkarabeusz || 2010 || Már || 12.Ha munka nélkül maradtál: ezt nem árt tudnod! nem jelenik meg amit írunk.Miért?... Linzi || 2010 || Már || 12.Az a helyzet,hogy Lajosné megint bebizonyított... yudi || 2010 || Már || 12.Legforróbb témaLegfrissebb cikkekHírlevélSzavazásAjánlat
Receptajánló |
![[origo] Női Lapozó címlap](http://www.noilapozo.hu/templates/imgs/nl_logo.jpg)




Összes komment megtekintése! (31)
Az utolsó 20 komment:
alaine I 2009. 03. 23. 11:58
31
A cikk elején "minden jól indul"... szerintem nagyon sokan nem tudnak mit kezdeni azzal, ha "összejön nekik". A sikert is fel kell dolgozni. Nagyon sok olyan ismerősöm van, aki szinte mindent elért (sikeres vállalkozás, rengeteg pénz, helyes család), azután történik valami... ez lehet a szerencsejáték, de bármi más is. Mintha a jóval nem tudna mit kezdeni, és valaminek mindenképpen történni kellene, hogy ne legyen olyan unalmas.
szezam I 2009. 03. 21. 22:56
30
Nem kellett volna belefolynom ebbe a vitába,mert reménytelen,hogy egy vonaton utazzunk,és mert túl sok empatikus van,aki benyomások alapján véleményez.Kedves Gaabris!A két év játék(ha nekem szólt) három év.Olvasd el mégegyszer.Ez online pokert jelent.Egyébként 50 éves vagyok és 19 éves korom óta játszom.Azt mondtam,hogy 2 éve nyerek.Számomra is óriási meglepetés volt,hogy huszonegypár év után úgy kezdődik az online pályafutásom,hogy bukok.10 évig jártam rulettezni.Az összes Hazai kaszinóban legalább látásból ismertek.Volt olyan nap,hogy 10.000 Ft-ból nyertem 1.360.000-et.Volt olyan,hogy 840.000Ft-ot elbuktam 2 óra alatt.Elbuktam egy 3 szobás lakást ezenkívül,+egy zsír új autót,+egy Pesti garzonlakást.Egész életemben alkalmazott voltam,tehát nem volt semmilyen jólmenő vállalkozásom.Szerencsejátékfüggő vagyok én is,de nem játszom!Pókerezem,és két éve nyerek,mert tanultam,önfegyelemmel játszom,és megélek belőle.Az ember ember elleni küzdelem,ez a póker.Kiváltohatja a bajt a póker is. Mert valóban a játék végzetes szenvedély,és a pókeren keresztül is akummulálódhat.De ez emberi gyengeség ami ide vezet,és nem az ember-ember elleni játék.A rulette más,mert ott 34szeres a haszon ha nyersz,és 35-szörös a bukás,ha vesztesz.36 szám van tehát ez tiszta matematika.Nem lehetsz nyerő ha hosszútávon játszol.Színész voltam.Talán ma is,de már nem olyan sikeres.Volt,hogy ott ültem a színpadon a Kakukkfészek címü darabban,(Bromden a főnök)szerepét játszottam,és az első felvonásban volt időm gondolkodni.Csak azon járt az agyam,hogy milyen szisztémát játszak este majd a casinoban.Ez ment sokáig.Majd egyszer csak elfogyott a hitelem,pedíg volt bőven.Nem részletezem,mert ennek már tíz éve,és túl vagyok rajta.Ma is játszom színházban,de nem vagyok meghatározó egyetlen társulatban sem,pedíg talán lehetnék.Így alakult,így alakítottam, elfogadom.Én nem játékgépezem,nem rulettezem,mert tudom,hogy csapda. Sok-sok mindenen mentem keresztül,mire azt mondom,hogy megnyílvánulhatok.Te aki dealer voltál,és láttad a szerencsétlenséget,pontosan tudod,hogy nem fényezem magam.És én most azt mondom,hogy a póker nem szerencsejáték.A póker egy nagyon bonyolult és izgalmas stratégiai játék,mint a sakk,vagy a bridzs,és még pénzt is lehet keresni vele.Nálam kiváltotta a szenvedélybetegséget,talán van akit belevisz.Nekem nem ment rá a házasságom a rulettere de nem sokon múlott.Az én nagyszerü feleségem kibírta.Ma sem értem,hogyan.Végül is,a mi kapcsolatunkat megerősítette ez a rulette borzalom.Mi rendben vagyunk minden szempontból.Azért írtam ezt le,hogy elhigyjétek(ha elhiszitek)nem muszály ebbe belehalni,de valóban a szenvedélybetegségbe belelehet halni.Persze nem muszály,mert erővel,segítség nélkül is kilehet jönni belőle.Persze hogy nehéz.Sose voltam a heroin rabja,de az se lehet könnyű.Mialatt ezt írtam,nyertem 56 dollárt,mert játszom, és bizonyára szerencsém volt.Nézőpont kérdése,de azért én gyanakszom a tudásra is.Kívánom őszintén mindenkinek,hogy tanuljon a bajokból,és erősödjön tőle,de ahogy egy előző hozzászóló írta,amíg van aki elszórja a pénzét,addíg én bizony lehajolok érteLelkiismeret furdalás nélkül.Egyébként kérdezzetek meg bármely akár Magyar tőzsdecápát,hogy van-e lelkiismeretfurdalása.Merthogy ez is szóba került.LOL.
titanka I 2009. 03. 21. 22:41
29
Az "emberi gyengeségről" ! Sokan szeretnének annyi erőt amennyi egy szenvedélybetegben lakozik! Persze ismerni kellene mire képesek ezek az emberek azért hogy játszhassanak! Az más kérdés hogy a rengeteg energiát akár más hasznosabb dologra is fordíthatnák! Sajnos aki "fröcsög" az csak erre képes! Az nem igényel túl nagy "agyat" vagy akár egy kis "kreativitást" hogy "okosakat" írjunk arról amiről "semmit "sem tudunk! Ez azért így van nem?Azt is hozzáfűzném hogy nagy átlagban nem a tolvajok zuhannak ennyire mélyre a játék bűvöletébe! Inkabb azok akik előtte tudásukból nem kis dolgokat hoztak létre és gyarló módon elszórják hisz nem tudnak megállni! Na de hát itt van aki ezt sokkal jobban érti és tudja!
moderator I 2009. 03. 20. 16:31
28
hello alkatel! meg kell nyomni a gombot, másképp nem jön át a hozzászólás....addig nincs szólásszabadság üdv
alkatel I 2009. 03. 19. 22:11
27
Itt sincs szólásszabadság. Kedves cenzura. Tán nem a Te szájízednek megfelelőt írtam? Nem baj, játszatok csak függők! Nekem is élni kell valamiből.
titanka I 2009. 03. 19. 21:57
26
Azért az döbbenetes ("cikk igaz vagy sem")hogy mennyire bátran kiabálunk hogy ez kamu! Sajnos sorozatosan menekülnek ezek a kényszeres szerencsejátékosok az öngyilkosságba! Még csak egy halvány reményük sincs arra hogy akár 30milla adósságot hogyan fizessen ki! Lehet feltenni a következő okos kérdést!"Kimondta neki hogy játsszon"?Meg kellene érteni azután egyszerűbb lenne véleményt írni! Saját tapasztalatból írtam amit írtam! Talán a horror tartozások még nem értek el!Talán van még amikor nemet tudok mondani!De meddig!? Nem annyira egyszerű az mint ahogy azt néhányan gondolják!
frakki I 2009. 03. 19. 17:37
25
A cikk valóban kissé "sántít", bár némi valóságalapja lehet, mert már jártak hasonlóan. Nem is kevesen!
mrr I 2009. 03. 19. 12:58
24
Nem akarok reklámozni ezért nem konkrét oldalt linkelek .. van róla ezer cikk... akit nem érdekel a kocsija háza felesége:D:D:D az ne olvassa:D http://www.google.hu/search?hl=hu&ei=ejLCScDJHZWMsAbhoZHdCw&sa=X&oi=spell&resnum=1&ct=result&cd=1&q=helyes+bankroll+menedzsment&spell=1
csak egy I 2009. 03. 19. 12:20
23
Már az első osztás a szerencsén múlik. Ahogy az is szerencse, ha az asztal közepére később öt olyan lap kerül, amivel jól lehet kombinálni. A kombinációhoz kell ész, ez kétségtelen. A cikk pedig nem a póker ellen szól, ez egy, a kényszeres szerencsejáték hátrányairól szóló személyes történet. Arra pedig, hogy "túl sok amerikai filmet nézett az író", csak azt a közhelyet tudom előhozni, hogy "az élet írja a legjobb sztorikat".
Gaabris I 2009. 03. 19. 12:19
22
Én nem játszom szerencsejátékot. Mégcsak nem is lottózom. Felőlem mindenki azt csinál, amit akar. Ahogy alább írtam, van egy haverom, aki taccsra tette magát. Nem ismétlem a történetét, csak kiegészítem, mert érdekes számomra ez a hadakozás a cikk valódisága miatt. Lehet, hogy igaza van azoknak, akik "Profi" hozzászólók. Én nem tudom. Csak a haver esetét ismerem. Szóval, amivel kiegészítem az alább írtakat, azt a havertől tudom:
1. Először interneten játszott - nem pénzben.
2. Nagyon jó volt, ezért kipróbálta a pénzes verziót is.
3. Egészen jól ment, ezért elment egy "Pókerterembe" - (Nem tudom pontosan, hogy milyenbe.) Vegyes sikerrel. Nyert és vesztett, de pozitív volt a mérleg. Ekkor még megvolt mindene. Viszont volt egy olyan érzése, hogy ő ebben nagyon jó, tehát nagyobb tétekben kezdett játszani.
4. Megismerkedett olyan emberekkel, akik ezt profi szinten csinálták, és nem akart lemaradni mögöttük, pusztán hiúságból.
5. Ezek között akadt olyan, aki haveri alapon meghívta "zártkörű partira" - értsd: nem legális, ahol nincs felügyelet, adózás meg még kevésbé.
6. Nagyon büszke volt, hogy olyan exkluzív kör tagja lehet, amelybe csak kevesen tartoznak.
7. Innentől kezdve a tét százezres nagyságrendeket jelentett. Többször vesztett, így az egyenlege minuszba került.
8. Először, csak a fizetése ment el. Aztán hozzányúlt a családi megtakarításhoz. Aztán az üzleti vagyonhoz. Aztán eladogatott néhány ékszert, amit a felesége viselt. Aztán egy autót. És tovább nem sorolom.
Ezek a haver által bejárt lépcsők, fokozatok voltak. Nem két év alatt! Több!
Valaki azt írta, hogy már két éve játszik. Én azt mondom, hogy a 3. számú lépcsőn van, tehát még kezdő! Jó játékot kívánok mindenkinek! Magam részéről több hajléktalan, éhenkórász havert nem tudok eltartani. A saját éhenkórász-hajléktalan haveromat is négyen támogatjuk, hogy a saját családunk ne érezze meg annyira. Isten majd talán megjutalmaz ezért a jó tettünkért valamikor.
lestyán I 2009. 03. 19. 12:05
21
hihetetlen, hogy nem tudtok elvonatkoztatni, és nem látjátok, hogy ez a cikk nem a pókerről szól...
Heni I 2009. 03. 19. 11:54
20
"Tisztán lát, aki távolról szemléli a dolgokat, és homályosan, aki részt vesz bennük." Én nem ismerem a póker szabályait, lehet, hogy ez cikk nem fedi a valóságot. Azt viszont tudom, hova vezet egy játékfüggő élete. És ezt ponosan tükrözi a leírás.
chani smith I 2009. 03. 19. 11:07
19
Nagyon tetszik, hogy mindenki, aki legalább két éves pókertapasztalattal bír, egyből szociológusi és addiktológusi képesítésre is szert tesz. Amúgy kíváncsi vagyok, ha egy éve Josef (73) vallott volna arról itt ugyanúgy egy újságírónak, hogy "a lányomat X éve a pincémben tartom - ami fölött a feleségemmel élek -, több mint 3000-szer erőszakoltam meg, ott él vele elrejtve a világ elől a csomó vérfertőzésből származó gyermekem, ja, egy meg is halt, de amúgy fasza az élet", akkor az mekkora kamu-faktort kapott volna, és hány hímnemű háborodik fel, hogy ez "káros" a férfiakra nézve...
Szerintem ez a cikk nem a póker, vagy a szerencsejáték ELLEN szól, csak bemutat egyfajta emberi gyengeséget - így szólhatna drogosról, alkoholistáról, szexfüggőről is. Pedig ugye, mindhárom dolog milyen jól tud esni az embernek... Ahogy itt is olyan szerencsések szólaltak fel a "kamu" sztori ellen, akiknek a kezéből nem csúszott ki a gyeplő, csak élvezik azt, amit csinálnak.
bateman I 2009. 03. 19. 10:17
18
Akkor tisztázzunk valamit: a póker nem szerencsejáték. A lottó szerencsejáték. A pókerhez szükégesek alapvető matematikai ismeretek, némi pszichológia, megfigyelőképesség, és persze szerencse (is). Vannak, akik a pókert is szerencsejátékként játsszák (calling station), őket nem tudom sajnálni. Azt sem sajnálom, aki az utcán dobálja a húszezreseket. Ha arra járok, felveszem. Köszönöm. A cikkel az a baj, hogy ha valaki 2 éve állandóan pókerezik, az nem ír ilyet. Esetleg azt írja, hogy "mániám lett a flöss, ha flöss húzóm van flop után, egyszerűen nem tudom eldobni, meg kell néznem a turnt és a rivert is". Ok, ilyen balekokkal találkoztunk. De aki a pikk ász után vár a másik háromra? Na ne. Ez a kedvencem: "Fizettem a hiteltörlesztést, kivettem egy lakást, leszoktam a kokóról" Túl sok amerikai fimet nézett az író...De a legjobb a vége: "tudom, hogy létezik a Gamblers Anonymous, de majd akkor megyek, ha szükségét érzem."...és a következő cikkben meghallgathatjuk Bélát, akinek segített ez a szervezet, és újra fizeti a törlesztőrészletet, és leszokott a kokóról...Létezik szerencsejátékfüggőség, általában a félkarú rablókat húzogálók azok, ők betegek, sajnálom őket, de nem kell a pókereseket lejáratni ilyen nyilvánvalóan kamu cikkekkel.
Gambler I 2009. 03. 19. 09:22
17
Érdekes számomra, hogy miért fáj ennyire néhány embernek ez a cikk. Az igazság szokott fájni. Ha valaki valótlant állít az lepereg rólam, és az illetőt minősíti. Másrészt furcsa számomra, hogy akik „megélnek” a szerencsejátékból legyen az akár a póker is, vajon elgondolkodnak-e azon, hogy ha mindenki nyer és megél ebből, akkor honnan az a sok pénz? Nem érdekes? Azt gondolom valaki(k)nek meg kell fizetni az árát annak ha emberek megélnek ebből. Ez természetes és nem hibáztatható az aki éppen nyerő csak éppen korlátolt gondolkodásra vall, ha a történet másik felét letagadom. Én megjártam az asztal mindkét oldalát, dolgoztam Casinóban és leosztottam egy-két partit. Valahogy azt láttam, hogy ez a háznak mindig kifizetődő volt, magyarán a játékosok fizették az én béremet ki. Nem jó dolog elrontani a nyerés örömét azzal, hogy sajnos vannak emberek, akik belehalnak ebbe a „Sport”-ba. Legutoljára egy hónapja lett öngyilkos az egyik „ismerősöm” a játék miatt. Sajnos nem ő volt az első, és vélhetőleg nem is az utolsó. Mindenkinek jó játékot, mert játszani jó, de ne felejtsd el vannak akiknek ez már nem a játékról szól, hanem az életükről.
wafff I 2009. 03. 19. 09:09
16
valóban vannak szerencsejáték függők, leginkább a játékgépek környékén, azonban ez a cikk ez bénán, modorosan megírt reklámcikk: "tudom, hogy létezik a Gamblers Anonymous" "Sorozatunk második részében a Gamblers Anonymous..." - na ez a cikk csak őket járatja le. A nők kedvéért persze tettek bele egy kis családi storyt is, de azért őket se nézném ilyen hülyének. . A legundorítóbb, hogy ezt a sablonpanelekből összerakott borzadályt valóságnak állítja be, mikor a szerző az élő póker világáról és a pókerről láthatóan abszolút fogalmatlan, inkább a filmélményeit próbálta vhogy beilleszteni (hamiskártyások, autóját elveszette, stb) Ez hogy törtéhetett vajon a gyakorlatban? Hogyan használhatnak egy pókerteremben saját kártyát? Hogy lehet azt cinkelni (és ha ez nem derül ki, hogy derül ki utólag)? Hogyan tudják előre, milyen lap jön, ha szabályosan égetnek? Hogyan lehet feltenni tétnek egy autót és elveszteni? (beváltotta zsetonra adásvételi szerződéssel a helyszínen?) Legalább a játék nevét le lehetne írni helyesen: Texas Hold'em (persze azon belül is vélheten No limit) A pikk ász meg ugyannynit ér, mint bármely másik ász, de önmagában szinte semmit, csak ha párban van a kézben - de önmagában még ez is kevés, ha nem jó a board. StbStb. Nem kellene ilyen dilettánsaknak lejáratni a játékot. ui. A pókerjátékosra ragadnak a nők? Jó ezt tudni...
szezam I 2009. 03. 19. 08:27
15
Nem a szenvedélybetegségről vitatkoztam. Pontosan tudom, hogy van. A cikk hitelessége a problémám.Tudniillik,a póker,és különösen a versenypóker nem alkalmas arra, hogy egy ember így leépüljön. Hozzáteszem, a cashgame se alkalmas rá, hacsak valaki nem reménytelenül ostoba. Ilyennel én még nem találkoztam a pókerasztal mellett. A rulettnél igen. Ott sokan vannak. Én magam is közéjük tartoztam, és lehet, hogy egy-két hét intenzív casinoba járás után újra visszaesnék. Nem fogom kipróbálni. Nem véletlenül próbálkoznak a casinok a versenypóker szervezéssel, akár úgy is, hogy freeroll versenyeket szerveznek. Gyere be a casinoba az a cél. Aztán ott már bármi lehet. Nem a pókerverseny az oka, hogy ha valaki kiesik egy versenyről, utána odamegy a rulettasztalhoz. Na ez a probléma. Ez pedig már rég nem a pókerről szól. Mégis a pókereseket éri a támadás. Amennyiben ez így van, márpedíg nyilvánvalóan a cikk a pókert akarja kiemelni mint káros szenvedélyt, akkor itt más érdekek húzódnak, amit én pontosan sejteni vélek, mert nem ma kezdődött. A játékszenvedélynek pedig végigéltem majd minden fokozatát, tehát pontosan tudom, hogy mi válthatja ki. Ez is olyan mint az alkoholizmus. Soha nem múlik el, de ha nem mész kocsmába akkor kezelhetővé válik és nem okoz lelki problémát. Gyere be a kocsmába egy bambira, aztán holnap már iszol hozzá egy felest is. Lefordítva: gyere be a casinoba pókerezni, aztán holnap már gépezni is fogsz. Tehát nem a bambi a hibás az alkoholizmusért, hanem az önfegyelem hiánya. Ez pedig vonatkozik az életben mindenre. Önfegyelem nélkül egyik csapdától a másikig bukdácsolsz, míg végül egyikben bentragadsz.Tehát lezárva a dolgokat, nem a szenvedélybetegség leírt természetrajzával vitatkozom, hanem a cikk manipulatív hazugságaival. Mégegyszer mondom, a pókeres nem épül le a pókertől. A cikk egyébként oly fokon slendrián, hogy arról sem vagyok meggyőzve, hogy a szerző ismeri-e a játék alapszabályait. Kedves barátom,aki megtiszteltél vele,hogy személyesen megszólítasz,tanulj meg (kezet)olvasni. Ez a cikk nem a szenvedélybetegségről szól, hanem annak ürügyén a póker hazárdjáték jellegét próbálja meg elhitetni veled.Többek között azért, hogy téged, aki nem értesz a játékhoz, félrevezessen, és elhidd, hogy az a játék ami pénzben zajlik, az csak a szerencsén múlhat. Engem meg úgy próbál manipulálni, hogy felháborodásomban olyan információt is közöljek amit majd a későbbiek során felhasználhat. Állok elébe. Nálam jó kéz van.Preflop legalábbis,ezért részemről:allin.
bakmatyi I 2009. 03. 19. 08:26
14
Szenvedélybetegek úgysem olvasnak ilyen cikkeket. Szerencsére én sportbuzi vagyok, legfeljebb megsérülök néha, az asszony amiatt még csak nem fog válni. Amúgy az ilyen figurákat nem sajnálom, csak a családjukat.
jajajaja I 2009. 03. 19. 02:52
13
Loooooooooooooool!!! :D:D Igazi tündérmese! Nagyon sok helyen sántít! Én azt is furcsállom, hogy a már rég elfelejtett családtagok adtak neki pénzt és ráadásul milyen könnyen! Valamint aki szenvedélybeteg és tudja magáról az nem mondja azt, hogy nem akarja abba hagyni!!!!
Ja és 10 éve hol volt még a texas holdem??? Nem azt mondom, hogy nem volt, de ritka volt!
Ez egy olyan kivételes sztori volt amiben sok minden egyedülálló! Lehet megszületett a magyar ANDERSEN????Hát gyerekek hajnali 3 lesz nemsokára, de jót röhögtem! Biztos, hogy jó fogok alduni! :D:D:D:D
Gaabris I 2009. 03. 18. 21:19
12
A helyzet az, hogy nem vitázom azokkal, akik azt mondják, hogy ez a történet kamu, mert nem tudom, hogy kamu e. Egy viszont tuti biztos, mert egy közeli ismerősömmel történt, hogy egy az egyben így járt, ahogy ez a fazon. Apró eltérések, hogy neki nem két diplomája van, hanem csak egy, ő nem szállítmányozó céget vesztett el, hanem egy kereskedelmit, és nem két gyereke van, csak egy. A többi dettó. Cég, család, vagyon, ingatlan, ingó minden odaveszett. Most hajléktalannak számít. Semmije nincs. Alkalmi munkákból él. Mások segítik, ahogy én is. Tartjuk, etetjük, ruházzuk, ahogy tudjuk, mert a barátunk volt. Állandóan kölcsönkér, de már tudjuk, hogy soha nem kapjuk vissza amit adunk neki. Tudjuk, hogy szenvedélybeteg. Ő is tudja, mert nem hülye. És mégis! Amit kikunyerál, azonnal eljátsza. Már nem nagyban, hiszen nincs miből nagyban játszani, hanem kicsiben, de az eredmény szempontjából tök mindegy. Már lopott is az egyik havertól, aki rendezte vele a dolgot, mert égre-földre ígérte, hogy többet nem csinál ilyet, és bocsásson meg. De, már elrakjuk a fontos cuccokat előle, mert benne van a pakliban, hogy igenis újra megcsinálja. Nem mentünk rendőrhöz, nem fújtuk fel, de ez éveken keresztül úgy sem mehet így. Előbb utóbb olyasmit csinál, ami beviszi a börtönbe. Ő maga mondta, hogy talán jobb is lenne, mert akkor nem akarna játszani, vagy leszokna erről. Az ő élete is egy tragédia, pedig, egy okos, értelmes, intelligens, nagy tudású ember --lenne! A mocsárban van a nagy eszével.
Szóval, én igazolom, hogy ilyen van! Sajnos.