Jelenleg Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek, mert ez a legolcsóbb és legkiépítettebb rendszer. Ez korántsem lesz mindig így, egyszer elfogy a Föld végtelennek tűnő kőolajkészlete, ezért nem árt tájékozódni az alternatív lehetőségekről. Ötletek a szigetelésen túl, mert utóbbi ugye nem kérdés...

Az orosz-ukrán gázvita ideje alatt az érintett országok vezetőivel és energiaügyi minisztereivel párhuzamosan biztosan te is elgondolkoztál azon, hogy mi van, ha gáz van, vagyis nincs gáz. Szépen lassan sajnos eljön az a nap, amikor elfogy a Föld végtelennek tűnő kőolajkészlete, a következő a sorban pedig - na jó, talán még nem a mi életünkben, de akkor is - a földgáz lesz. Addigra pedig nem ártana kitalálni, hogyan is lesz olyan kellemesen meleg szobánk és sok forró vizünk, mint ahogy azt elkényelmesedett modern életünkben megszoktuk.



A tudomány és az épületgépészet már jelenleg is kínál alternatívákat, és a törekvés (no meg az EU-szabályozás) megvan, hogy egyre több helyen alkalmazzunk megújuló energiaforrásokon alapuló megoldásokat a véges kőolaj- és földgázkészletek fecsérlése helyett, de ezeket a megoldásokat sokan még mindig valami nyugatról jövő úri huncutságnak tartják, és elengedik a fülük mellett. A mérnökök azonban szüntelenül dolgoznak, és bőven hallani pozitív példákat is: az ország számos pontján épülnek most már olyan társasházak, lakóparkok, szállodák, melyek korszerű, gazdaságos és környezetkímélő technológiákat, geotermikus energiát, napkollektorokat vagy falfűtést alkalmaznak.

Ha családi házban laksz

Ha családi házban laksz elméletben igen sok alternatívád van a gázfűtés helyettesítésére, a gyakorlatban azonban egy teljesen új rendszer kiépítése igen nagy befektetést igényel és csak hosszú távon térül meg. Valamint a környezet, a ház adottságai is korlátozhatják a lehetőségeidet, egy jó szakember azonban segíthet megtalálni a legjobb és leghatékonyabb megoldásokat. A napenergia felhasználásáról, a napkollektorokról már biztosan hallottál. Ha van lehetőséged, mind pénzügyi, mind térbeli (vagyis a rendelkezésedre áll egy nagy felület a tetőn, amit sok napsütés ér), érdemes lehet mérlegelned a rendszer kiépíttetését. A napenergia felhasználására is többféle technológia létezik: elektromos árammá is lehet alakítani, vagy hőenergiaként meleg víz, gőz előállítására is alkalmas, ami pedig már jó alapanyag a lakásod fűtéséhez.



A geotermikus energiát alkalmazó rendszerek a talajnak azt a tulajdonságát használják ki, hogy télen melegebb, mint a felszíni levegő, nyáron pedig hűvösebb. A talaj mélyebb rétegein átáramoltatott folyadékot cirkuláltatják a házban, a rendszer így télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre is alkalmazható. A geotermikus energiát alkalmazó hőszivattyú rendszer telepítése azonban mindenképpen a kerted nem kismértékű felbolygatásával kell, hogy járjon.

Alternatívát jelentenek még a különböző szilárdanyag tüzelésű fűtőrendszerek, melyeket általában kombinálják a meglévő gázfűtésű rendszerekkel. A szilárdanyagként egyszerű fát, illetve olyan környezetbarát anyagokat képzelj el, mint a pellet (kis rudacskákká préselt fahulladék, pl. forgács, fűrészpor) vagy a biomassza (szerves hulladék, pl. növények, termések). Ha a környezetedben sok szerves hulladék keletkezik, ez jó módszer lehet a hasznosítására.

Ha társasházban laksz

Itt már jóval korlátozottabbak a lehetőségeid. Főképp a régen épült társasházakban, hiszen kevés az esélye annak, hogy az egész lakóközösség egyetértsen egy többmilliós fejlesztés kapcsán, törvényi szabályozás nélkül. Számodra, és azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak sok pénzt áldozni a fűtésrendszerük fejlesztésére, az elektromos áramot alkalmazó megoldások jelenthetnek alternatívát.

Azért ódzkodsz az elektromos fűtéstől, mert drágábbnak hiszed a gázfűtésnél? Ez átgondolatlan, mértéktelen használat esetén így is van. A lakás és a szobák felmérésével és a megfelelő teljesítményű készülékek kiválasztásával azonban alacsonyan tartható a fűtési költség, vagyis a villanyszámla. Az elektromos fűtőberendezések legfőbb előnye a gázfűtéssel szemben, hogy egyszerű a beszerelésük, az üzemeltetésük és a karbantartásuk. Valamint nincs füstgázkibocsátásuk, így nincs szükség kéményre sem, és nem kell félni gázszivárgástól vagy gázkiömléstől sem, ami jelentősen növelheti a biztonságérzetedet. Az elektromos hősugárzók, konvektorok rossz szokása, és így legnagyobb hátránya a zajos működés, a legmodernebb készülékek azonban már ezen a területen is sokat fejlődtek.

A legjobb megoldásnak a különböző rendszerek kombinálása tűnik, amivel lehetőséged nyílhat energia és ezáltal pénz megtakarításra, valamint a környezet kímélésére is. Ha pedig már kombinálsz, akkor ne feledkezz meg a "helyi érzéstelenítőkről" sem, a kisebb elektromos hősugárzókról, az olajradiátorokról, valamint az egy-egy helyiségbe telepített olajkályhákról és az oly romantikus kandallókról se, melyek egy-egy kisebb terület fűtését tudják biztosítani vészhelyzet esetén, és szintén jó kiegészítői egy már meglévő tökéletlen rendszernek.

Infrafűtés

Szintén elektromos árammal, de egészen más elven működik az infrafűtés. Az infrapanelek az elektromos energiát hővé alakítják, és kisugározzák. Nem a levegőt melegítik fel, mint a gázfűtés vagy az elektromos fűtés, hanem először a helyiségben lévő tárgyakat, élőlényeket, majd az azok által leadott hő melegíti fel a levegőt. Olyan, mintha egy kis teljesítményű Nap lenne minden szobában, és a hőhatása is olyan az élőlényekre, akár a Napé. Kialakítása nem igényel jelentősebb átalakítási munkálatokat, így nagymértékű beruházást sem. Kevés áramot fogyaszt és 99%-os hatásfokkal működik. A többi paraméterében pedig olyan, mintha csak egy nő tervezte volna: a plafonon kicsi a helyigénye, a falba vagy padlóba rejtett változat pedig egyenesen láthatatlan. Többek között a padlófűtést is ezért kedveljük, de az infrafűtés esetében a levegő nem melegszik fel, nem kezd el áramolni, így a por sem szálldos a szobában. Használatával nem alakul ki elektroszmog (vagyis az elektromos készülékek körül kialakuló elektromágneses tér), megakadályozza a penészgombák kialakulását a falon,  javítja a vérellátás hatékonyságát; beindítja a szervezet méregtelenítő, öngyógyító reakcióit, és erősíti az immunrendszert. Működése tiszta és zajtalan, nincs füstje, fénye, nem párásít. Egyetlen (jelenleg ismert) hátránya, hogy ha a falak és a nyílászárók szigetelése nem megfelelő - ahogyan az a régi házakban gyakran előfordul -, hatékonysága jelentősen csökken, így kiegészítő megoldásokat igényel.

Semmi sem tökéletes, tartja a mondás, és a fűtés esetében ezt a szakemberek sem tagadják. Ennek legfőbb oka azonban az éghajlatunk és az igen nagy változatosságot mutató időjárásunk. Egész más igényeink vannak nyáron és télen, és mást tud nyújtani a környezet is.

Még egy dolog, amit nem szabad elfelejteni: a fűtés problémakörétől pedig elválaszthatatlan a szigetelés kérdése, ami bármely fűtési rendszer hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolni tudja. Ugye?